Balaton
Egy eltűnt falu temploma – az ecséri templomrom története
Révfülöptől északra, Kővágóörs közigazgatási területén áll az ecséri templomrom.
Ma szőlők és mezőgazdasági területek veszik körül, a középkorban azonban egy falu központja volt. Ecsér házaiból alig maradt látható nyom, templomának falai viszont ma is megmutatják, hogyan nézett ki az egykori épület.
Egy hamis oklevél és az első hiteles adatok
A település neve először egy 1082-re keltezett, Szent László királynak tulajdonított oklevélben szerepel. Az iratról később megállapították, hogy hamisítvány, ezért nem bizonyítja, hogy Ecsér már a 11. században létezett.
A falu első hiteles említése 1329-ből származik, egy Ábrahám és Rendes határjárásáról szóló oklevélből. Az 1334-es pápai tizedjegyzék már a helyi pap, István nevét is megőrizte. A templomot és a plébános előtte álló házát 1353-ban említették először.
A templom építése és későbbi bővítései
A templom legrégebbi részei a 12. században épültek. A román kori épület szentélye kelet felé nézett, és félkörívben záródott. A 13. században belső pillérsorokat emeltek, amelyek három hajóra osztották a teret. A középső hajó szélesebb, a két oldalhajó keskenyebb volt. A templom nyugati részén karzat állt, fölötte torony emelkedett. A főbejárat nem a nyugati homlokzaton, hanem a déli oldalon nyílt.
Az épületet a következő évszázadokban többször átalakították. A 14. században támpillérekkel erősítették meg a sarkait. A 15. században az északi oldalon sekrestyét, a déli oldalon előcsarnokot vagy kápolnát építettek hozzá. Ekkor alakították ki a csontházat is, amelyben a temető régebbi sírjainak újbóli használatakor előkerült csontokat helyezték el.
A templom körüli temetőt ovális vonalú kőfal határolta. A kerítésen kívül egy háromhelyiséges, 14. századi kőépület alapjait is feltárták. Elhelyezkedése és a fennmaradt írásos adatok alapján valószínűleg ez lehetett a plébános lakóháza, ezt azonban a régészeti leletek nem bizonyítják teljes bizonyossággal.
A falakon ma is felismerhetők a különböző építési korszakok nyomai. Az építők szabálytalan törtkövet, valamint korábbi római épületekből származó köveket is felhasználtak. Egyes falszakaszokon halszálkaszerű falazás figyelhető meg.
Pápai búcsúengedélyt kapott az ecséri templom
A középkori Ecsér területe több birtokos között oszlott meg. Helyi nemesi családok mellett a veszprémi káptalannak és a kapornaki apátságnak is voltak itt birtokrészei.
A templom egyik ismert kegyura Ecséri László királyi altárnokmester volt. Közbenjárására 1433-ban pápai búcsúengedélyt kapott az ecséri Szűz Mária-egyház. Az engedély lehetővé tette, hogy az előírt feltételeket teljesítő hívek meghatározott ünnepnapokon búcsúban részesüljenek.
Miért említik Szent Kristóf-templomként is?
A templom védőszentjével kapcsolatban eltérő adatok terjedtek el. Az 1433-as középkori oklevél Szűz Mária egyházaként említi az épületet.
Rómer Flóris régész és művészettörténész ugyanakkor 1872-ben még egy Szent Kristófot ábrázoló falképet írt le a nyugati homlokzaton. Ez magyarázza, hogy egyes későbbi ismertetők Szent Kristóf-templomként hivatkoznak a romra.
A falkép létezése dokumentált, de ebből nem következik biztosan, hogy Szent Kristóf volt a templom védőszentje. Az írásos középkori forrás alapján a Szűz Mária-elnevezés igazolható.
A falu eltűnt, a templom rommá vált
Ecsér a 16. században, a török háborúk idején néptelenedett el. A pusztulás pontos éve nem ismert. A használaton kívül maradt templom állapota fokozatosan romlott, köveinek egy részét más építkezésekhez hordták el.
A torony még a 20. század elején is állt, majd az 1930-as években leomlott. A falu épületei idővel szinte teljesen eltűntek, a templom vastag kőfalainak egy része azonban fennmaradt.
Régészeti feltárás és helyreállítás
A rom tudományos feltárása 1962-ben kezdődött az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával. A régészeti munkát Sz. Czeglédy Ilona vezette.
Az ásatás során tisztázták a templom szerkezetét, és feltárták a sekrestye, az előcsarnok, a csontház, valamint a temető kerítőfalának maradványait. Több középkori kőfaragvány és egy keresztelőkút töredéke is előkerült.
A falakat 1963-ban Koppány Tibor tervei alapján konzerválták. Egyes részeket azért egészítettek ki, hogy érthetően bemutassák az egykori templom elrendezését, és megóvják a megmaradt falakat a további pusztulástól.
A romot 2000-ben ismét felújították. A ma látható építmény ezért eredeti középkori falmaradványokból és a műemléki helyreállítások során készült kiegészítésekből áll.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Balaton
Kőbe zárt történelem – a Balaton 10 különleges templomromja
Romantikus romok, elfeledett falvak: 10 templomrom a Balatonnál, amely túrára és elmélyülésre is tökéletes választás.
Balaton
