Tihanyt nem kizárólag természeti és épített öröksége teszi izgalmassá, hanem a hozzá kötődő mesék is.

Nemcsak a CsodálatosBalaton, hanem hazánk egyik legszebb helyszíne a Balatonba nyúló Tihanyi-félsziget, amely két medencére osztja a magyar tengert.

A tájat az évmilliókkal ezelőtti vulkanikus erők alakították ki, amelyről napjainkban a két óriási méretű kalderra tanúskodik. E krátermaradványokban alakult ki a Balaton vízszintjénél magasabban fekvő két lefolyástalan tó, a horgászok kedvelt helye a Belső- tó, és a vízimadarak paradicsoma a Külső- tó. A vulkanikus utótevékenység több mint száz gejzírkúpot is létrehoztak a félszigeten.

fotó © Csodálatos Magyarország

Tihany eredete a középkorig nyúlik vissza, de a régészeti leletek szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. I. András királyunk  Tihanyban építette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje a  monostort, amelybe bencés szerzeteseket telepített, s ezzel vette kezdetét a bencés apátság élete.

A messziről is jól látható apátság építése az 1040-es évek végén kezdődött, alapító levelét 1055-ben írta alá I. András. Az apátságtól a Pisky sétány vezet a Visszhang-domb felé, melynek közelében fekszik a IV. Károly Kálvária, amely Krisztus keresztútját mutatja be és pazar kilátás tárul a látogatók elé. Tihany nevezetességeit még sokáig sorolhatnánk, de térjünk rá eredeti célunkra, a legendák felidézésére.

fotó © Csodálatos Magyarország

A legenda

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy meseszép tündérlány, Tihany, aki minden nap leterelte aranygyapjas kecskéit a tóra, s közben varázslatos hangon énekelt. A vizek urának, Balatonnak egyetlen fia nem tudott ellenállni a csodálatos dallamoknak, s valahányszor meghallotta Tihany énekét fölemelkedett a tó mélyén hínárból szőtt, drágagyöngyök ezreivel díszített sátrából. Tette mindezt annak ellenére, hogy Balaton folyamatosan figyelmeztette és kérlelte fiát, hogy ne figyeljen a csalogató hangra.

Tihany, a csodálatos, de gőgös teremtés rájött, hogy énekét szerte a hegyekben mindenki a legszebbnek ítéli, és elhatározta: nem pazarolja azt többé, s csak akkor hallatja mennyei hangját, ha gyémánttal fizetnek minden dalért.

Megbetegedett Balaton fia és arra kérte apját, hogy még egyszer az életében hallhassa Tihany énekét, mert attól bizonyára meggyógyul.

A vizek ura összegyűjtött hát egy ladikra való igazgyöngyöt és felvitte Tihanynak. – Neked hoztam mindezt, leányom – mondta Balaton a tündérnek –, és csak azt kérem érte cserébe, hogy énekelj szegény beteg fiamnak.

fotó © Csodálatos Magyarország

Tihanynak tetszettek a gyöngyök, és attól kezdve minden nap énekelt, mikor ajándékot kapott. Ám Balaton kincse egyszer csak elfogyott, és hiába kérlelte a tündérlányt, a fösvény Tihany még csak a száját sem nyitotta ki. Az sem hatotta meg, hogy Balaton fia meghal, ha nem hallja többé a szép tündér énekét.

S bekövetkezett a legrosszabb: elhunyt a fiú. Balaton nem tudta elfelejteni Tihany szívtelenségét, és bosszút forralt. Egy este haragos hullámai tajtékozva csaptak föl a sziklaösvényre, ahova  Tihany itatni hajtotta aranygyapjas kecskéit. Egy roppant hullám elkapta a kecskéket, lesodorta őket a tóba, és Balaton megfojtotta mind egy szálig. A megrémült Tihany egy közeli barlangba menekült a hullámok elől, de Balaton a víz mélyén nagyot rázkódott, melytől megmozdult a hegy is és egy sziklagörgeteg betemette a barlang száját. A víz ura átkot szórt a leányra, aki azóta is hétszer ismétli meg a hozzá szólók szavait. A tóba veszett kecskenyáj szárazföldre vetett körmeit pedig azóta is találni a parton.

fotó © Csodálatos Magyarország

A tény

A visszhang valójában a 18. század közepe óta létezik, azaz a jelenlegi apátság felépítése óta. Ugyanis a Visszhang-dombról elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza. A domboldalra állítottak egy kis oszlopot, melyet echókőnek neveztek, s innen kellett a templom felé kiáltani. A tihanyi visszhang azonban már nem a régi, ereje egyre csökken. Ezért leginkább a domb és a templom közé ültetett fák lombja a felelős.

A kecskekörmök pedig nem mások, mint az 5 millió évvel ezelőtt, a Pannon-tengerben élt Congeria ungula caprae nevű kagylók lekoptatott ősmaradványai.

Kapcsolódó

Az őszi csend varázsában a 300 éve újjáépített Tihanyi Bencés Apátság

A föld és a víz találkozásánál magasodnak a Balaton fölé a Tihanyi Bencés Apátság 35 méteres tornyai összekötve az eget a földdel.

Kapcsolódó

Az 1830-as évek óta áll a tihanyi Belső-tó partján az apátsági majorság

A Belső-tó partján elterülő több mint hét hektáros területen találhatók az egykori apátsági major műemlék épületei, néhány még eredeti állapotában.

Kapcsolódó

Drónfotókon a ködfátyol mögé bújt Tihanyi Apátság

Bár a téli ködpára egybemossa a színeket, a Tihanyi Apátság monumentális épülete ebben a szürkeségben is felhívja magára a figyelmet.