A Balaton talán legikonikusabb látnivalója kétségtelenül a panorámát fenségesen uraló Badacsony. Hosszúkás sziluettje a Tapolcai-medence többi tanúhegye fölé magasodva hirdeti a millió évekkel ezelőtti felszín magasságát.

Régmúlt földtörténeti korok képződményei mesélnek itt ma is, ha egy-egy túra során rácsodálkozunk a tájra.

A Balaton-felvidék helyén egykor a Pannon tenger hullámzott, melyből vulkáni tevékenységek során emelkedtek ki, majd erodálódtak le mai bazalthegyeink. A medence süllyedése, és többszöri beszakadása után lábukat már a mai Balaton mosta.

Évmilliók emlékei törnek mai is az ég felé a Badacsony oldalán, amely felülnézetből szinte kerek – egy kúp nélküli, kialudt vulkán. Nem csak a kiváló borok miatt érdemes ide ellátogatni, vagy kicsit feljebb menni a páratlan panoráma miatt, esetleg szerelmi boldogságot remélve háttal a Rózsakőre ülni…

Kicsit itt megpihenve érdemes bebarangolni a hegy tetejére vezető túraútvonalakat.

Az ösvények kőomlások, kőtengerek mellett, óriási bazaltlépcsőkön vezetnek fel az erdőben megbúvó természeti és épített felfedeznivalókig.

Igazi klasszikus kirándulás lehet a Ranolder kereszt meglátogatása, amely a hegy déli oldalának egy éles párkányán, mintegy 400 méter magasról tekint a Balatonra.

Míg kifújja magát itt az ember a látványban gyönyörködve, azon tűnődik, vajon hogy került fel ide az óriási kőkolosszus…

A hatalmas keresztet Ranolder János veszprémi püspök emeltette a 19. század közepén, és nagyobb darabjait 40 bivallyal vontatták fel oda.

A kereszt alatti kilátóhelyen megcsodálhatjuk a természet döbbenetes alkotásait, amelyek nem csupán valamiféle szürke sziklák, hanem valójában megszilárdult bazaltláva, amely arról mesél, hogy egy néhai vulkán kráterének szélén járunk, ahol egykor izzó láva tört lassan felfelé, s kihűlve függőleges oszlopokká szilárdult.

Összehúzódva a repedések néha bizarr, szinte szabályos, akár sokszögű, égbe törő alakzatokat hoztak létre, amelyek szakrális szépségétől megihletve a népnyelv bazaltorgonának keresztelte őket.