Az ősszel is rabul ejtő balatoni település: Szigliget

Balaton

2020. november 5. Halász Gabi Csodálatos Balaton

Megosztás:

Szigliget dúskál az értékekben: nem elég, hogy a Balaton partján, lenyűgöző természeti környezetben fekszik, de történelmi emlékekben is bővelkedik.

Ez köszönhető annak,hogy már az ősidőktől lakott volt, éltek ott kelták, később avarok, és persze a rómaiakat is érdekelte az általuk Pelsonak nevezett Balaton, amelynek éghajlata akkoriban nagyon hasonló volt Itáliáéhoz.

Az első írásos emlék 1121-re datálódik, az almádi Szűz Mária bencés apátság alapítóleveléből, ahol Zeglegethnek említik. A 13. század első felében a környék királyi birtoknak számított, és Kalián zalai ispán igazgatása alatt állt. 1259-ben IV. Béla a fiának, István hercegnek adta Szigligetet, illetve akkor még Szigetligetet.

A Balaton Édenkertje Szigliget.

fotó © Csodálatos Balaton

Az akkori neve is elárulja, hogy a település sokáig sziget volt, és csak vízi járművel lehetett megközelíteni. A 19. században került sor a Közép-Dunántúl vízszabályozására, ezen belül a Balaton lecsapolására. Emiatt Szigliget északnyugati részeiről eltűnt a víz, szigetből félszigetté vált, s ezt követően rövidült le a neve Szigetligetből Szigligetre.

A települést említve talán a Szigligeti vár jut mindenkinek elsőre eszébe, és ez teljesen érthető, hiszen a Várdomb tetején, több mint 750 éve őrszemet álló erődítmény egykor a magyar végvárrendszer fontos eleme volt, napjainkban pedig igazi turista látványosság.

De Szigligetet vétek csak a várral azonosítani, hiszen további műemlékekben is tobzódik a község, elég csak említeni az Óvárat, az Avasi-tornyot, a Szentháromság kápolnát, vagy épp az Ófalu öreg házait, melyek a történelem szerelmeseinek kihagyhatatlan célpontjai.

A klasszicista stílusú Szentháromság kápolna építésébe – a 19. század negyvenes éveiben – a szőlősgazdák kezdtek bele és 1846-ra készült el.