Több mint nyolcvan év után, 1938 óta először szállt le magyar lajstromjelű hidroplán a Balatonra a Keszthelyi-öbölben, az Aeroexpress Cessna 206 típusú gépe a vízirepülés Magyarországon történő újbóli meghonosítása érdekében hajtott végre tesztrepüléseket.

Az Aeroexpress Cessna 206 típusú gépével Széchey Márton Airbus-oktatókapitány az aktuális széliránynak megfelelően szállt le a hatóságok által kijelölt mintegy másfél négyzetkilométernyi köralakú vízfelületre.

HIRDETÉS

A repülést a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és Önkéntes Tűzoltó Egyesület kisgéphajókkal biztosította. A teszt azt a célt szolgálta, hogy a vízirepülés ismét meghonosodjon a magyarországi vizeken. A törvényi szabályozáshoz ugyanis sokat segítenek a tesztrepülések.

1 / 8

80 év után, újra magyar hidroplán szállt le a Balatonra Keszthelynél

FOTÓ: Aeroexpress

FOTÓ: Aeroexpress FOTÓ: Aeroexpress FOTÓ: Aeroexpress FOTÓ: Aeroexpress FOTÓ: Aeroexpress FOTÓ: Aeroexpress FOTÓ: Aeroexpress FOTÓ: Aeroexpress

A hazai vízirepülés első harminc éve meglehetősen mozgalmas volt.

A második világháborút követően azonban a múlt homályába veszett. Először 1916-ban jelentek meg vízirepülőgépek a Balatonon, amikor az olasz frontra induló repülő csónakok Keszthelynél végeztek közbenső leszállást, mielőtt nekivágtak a Triesztig tartó, légvonalban négyszáz kilométer hosszú útnak. A világháború után a keszthelyi vízirepülő bázis 1920-ig létezett, de repülőgépek nélkül. Aztán 1923 nyarán a nagyközönség számára is elérhetővé váltak a hidroplánok: a menetrendszerű külföldi járatok mellett megindultak a Budapest-Balaton közötti taxi-repülések is, az első Budapestről Siófokra június 29-én. A Dunáról felszálló hidroplánok a biztonságot jelentő 1000 méteres magasságba emelkedtek, hogy esetleges motorleállás vagy más okból történő kényszerleszállás esetén legyen elég idejük elérni a Velencei tavat, vagy a Balaton keleti végét. Olyannyira népszerű lett a vízirepülés, hogy a hatóságok 1924-ben meghatározták a légi közlekedés rendészeti szabályait.

3 / 8

80 év után, újra magyar hidroplán szállt le a Balatonra Keszthelynél

FOTÓ: Aeroexpress

A gyönyörű folyók és tavak országaként hazánk alkalmas lehet arra, hogy a vízirepülés regionális központja legyen a jövőben.

Az Aeroexpresst start-up cégként 2021-ben Somogyi-Tóth Dániel karmester-orgonaművész, az Aeropark Repülőmúzeumot működtető Légiközlekedési Kulturális Központ (LKK) alapítója és unokatestvére, Széchey Márton hozták létre régi barátjukkal, Marozsi Lászlóval. Később Simon Martin kapitány is csatlakozott hozzájuk, aki a bőnyi repülőtér vezetőjeként és kisgépes üzemeltetési szakemberként új lendületet adott a tervezésnek. Az LKK a Közlekedési Múzeum partnereként működteti az Aeroparkot.

Mi is az a hidroplán?

A hidroplánok eredetileg olyan repülőgépek, melyek kerekes futómű helyett úszótalpakkal rendelkeznek. Az úszótalpak képesek a vízen megtartani az egész repülőgépet és biztosítani a mozgását. A hidroplánok túlnyomórészben magasépítésűek, vállfedelesek, egy vagy több motorosak. Az 1970-es évektől már olyan hidroplánokat is készítenek, melyek az úszótalpaiba süllyesztett kerekekkel is rendelkeztek, így azok szárazföldről is üzemeltethetők.

5 / 8

80 év után, újra magyar hidroplán szállt le a Balatonra Keszthelynél

FOTÓ: Aeroexpress

Vízirepülőgépek a Balatonon, a keszthelyi vízirepülőgép-állomás

Az I. világháború során 1916-ban jelentek meg először a vízirepülőgépek a Balatonon, amikor az olasz frontra induló repülőcsónakok Keszthelynél végeztek közbenső leszállást. Itt a személyzetek megpihentek, benzint, olajat vételeztek, esetleg apróbb javításokat is végezhettek mielőtt nekivágtak a Triesztig tartó, légvonalban mintegy 400 km-es távnak. A világháború után a keszthelyi vízirepülő bázis 1920-ig létezett, de repülőgépek nélkül.