Filmjei helyszínének többször választotta a Balatont és környékét, így kedvenc hobbiját, a vitorlázást is becsempészhette alkotásaiba.

Nem akármilyen családba született meg 1942-ben, Budapesten Bujtor István. Testvére Frenreisz Károly zenész, féltestvére Latinovits Zoltán színész, ő maga pedig Gundel Károly unokája.

1965-ben a Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját, majd egy évre rá a győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést.

1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője. 2008. január 1-jétől volt a veszprémi Petőfi Színház igazgatója.

Első filmszerepét 1964-ben játszotta A kőszívű ember fiaiban. Bujtor a továbbiakban is gyakran szerepelt klasszikus regények filmadaptációiban. A teljesség igénye nélkül: Fekete gyémántok, A dunai hajós, A Pendragon legenda, Kakuk Marci, A locsolókocsi, Szegény Dzsoni és Árnika. A Verne Gyula Sándor Mátyásából forgatott televíziós sorozat egész Európában népszerű volt.

A Balázs Béla-díjas és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett Bujtor filmrendezőként több Szomszédok-részt is jegyez, és Rejtő Jenő A három testőr Afrikában című regényéből ő írt és rendezett filmváltozatot.

Emellett a hatvanas-hetvenes évek, ma már korszakosnak tekinthető filmjeiben is emlékezetes alakítást nyújtott.

Országos népszerűségét csak fokozta a nyolcvanas években elkezdett Ötvös Csöpi-széria.

Az általa írt és rendezett négy egész estés játékfilmmel műfajt honosított Magyarországon: az akcióvígjátékot. A balatoni helyszín, a néhol abszurdba hajló, csattanós párbeszédek, a felejthetetlen karakterek, és a Bud Spencertől eltanult, ugyancsak csattanós pofonok garantálták a közönségsikert.

Az Ötvös Csöpi filmek a könnyed szórakoztatáson túl sajátos korlenyomatot is képviselnek: a szállóigévé lett beszólások („tűz, Csucsu!”, „alacsonyan szállnak a stukkerek”) mellett megjelennek a korabeli Balaton-parti nyaralási relikviák, a „hártyás” palacsinta, a „dojcsemárk”, a KGST-autópark (például a rendőrségi Zsigulik), az első suta diszkók.

Rendszeresen szinkronizált is, elsősorban Bud Spencer filmjeit: huszonhétszer kölcsönözte a hangját az olasz színésznek.

A szenvedélyes vitorlázó, hatszoros magyar bajnok hatvanhét évesen, több mint tíz éve, 2009. szeptember 25-én hunyt el.

Bujtor István sírja bátyjának, Latinovits Zoltán színművésznek a nyughelyével szemben és édesapja sírja közelében van Balatonszemesen. 2010-ben, a 100 évet megélt édesanyját is a családi sírhelyen helyezték örök nyugalomba.

Szobrát, a balatonfüredi Vitorlás téren Balatonfüreden 2013. május 5-én avatták fel. Farkas Ádám, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása kormányosként ábrázolja Bujtor Istvánt a Rabonbán hajón.

2018-ban Posztumusz Pro Tihany díjat kapott, amelyet özvegye, Bujtor Judit vett át Tihany polgármesterétől, Tósoki Imrétől.

Kapcsolódó

Bujtor István Posztumusz Pro Tihany díjat kapott

A díjátadóra a Németh László Művelődési Ház színháztermében került sor a XVII. Garda Fesztivál előestéjén. A díjat Bujtor Judit a művész özvegye vette át.

Kapcsolódó

Bujtor István szobor Balatonfüreden

Bujtor István emlékére állítottak szobrot Balatonfüreden, a Vitorlás téren. Farkas Ádám Bujtor-szobra egy hajórészletben, kormányosként ábrázolja a művészt.