Ismét régi pompájában tündököl a fonyódi Walko-kilátó, melyet Walko Lajos egykori politikus, bankelnök, pénz- és kereskedelemügyi-, illetve külügyminiszter állíttatott.

Varga István könyvtáros-helytörténész évtizedek óta kutatja Fonyód és környékének múltját, s gyűjtötte össze a Walko-kilátó történetének fontosabb momentumait.

Az 1890-es évek közepén jött létre a gróf Zichy Béla tulajdonában lévő fonyódi Várhegy északi oldalán a 29 villából álló Bélatelep, amely a következő évtizedek során a jómódú orvosok, jogászok, földbirtokosok, kereskedők, minisztériumi tisztviselők, művészek nyaralótelepe lett.

Az 1925. évi bélatelepi közgyűlésen Ripka Ferenc, Budapest egykori főpolgármestere azt közölte, hogy a balatoni körútnak nevezett állami út boglári–fonyódi szakaszát szeptemberben kezdik építeni, s a tervek bizottsági tárgyalásánál bejelentette a Bélatelep kívánságait: az állami útépítéssel egyidejűleg megtörténik a bélatelepi villasor előtt elvezetendő útnak a kiépítése is.

A következő év bélatelepi közgyűlésen hangzott el az, hogy elkészült a Balaton-menti állami út („Balatoni körút”) Boglár és fonyódi szakasza, és ezzel együtt gróf Zichy Béla elkészíttette a villák előtti gyalogutat.

Mindezért táviratban üdvözölték Walkó Lajos kereskedelemügyi minisztert és gróf Zichy Bélát, megköszönve nekik a Balaton fejlesztéséért végzett munkájukat.

Bejelentették azt is, hogy az állami út építésvezetősége az út hegyen át vezető szakaszán két kilátót építtetett, egyet a Wodianer-síremlék közelében, a mai Walko-kilátó, a másikat a Márffy téren, az úgynevezett Ripka-kút.

Az Országgyűlés 1927. évi február 18-i ülésén Gaál Gaszton szólalt fel az út fonyódi szakaszával és annak már akkor Walkó-kilátónak nevezett részével kapcsolatban. Szóvá tette, hogy az út építése, amikor elérte Fonyód központját, egy drága szerpentinnel folytatódott, mely a fonyódi hegyre vezetett fel, majd a nyugati oldalon le, ahol befolyásos uraknak (pl. Ripka Ferencnek) van villája. Később rájöttek, hogy nem jó felkényszeríteni a hegyre azt, aki nem oda tart, ezért megcsinálták a fonyódi hegy alatt egyenesen is (ez a mai 7-es út nyomvonala).

Kifogásolta azt is, hogy

mi szükség van ezen a fonyódi szerpentinen egy legalább száz-százhúsz méter, faragott kőből gyönyörűen megcsinált ballustradera,

amely­nek közepén van egy képkeretes tábla s abba bele van írva, rá van vésve: “Walko kegyelmes úr!«” Annak a ballustrade-nak árán legalább egy egykilométeres új utat lehetett volna va­lahol megépíteni. […]”

A Fonyódra több alkalommal ellátogató Bud János pénzügyminiszter válaszában megvédte a fonyódi útépítést és leszögezte, hogy Walkó miniszter neve a „.. mai napig sincs bevésve! Nem tudom, hol látta azt a kép­viselő úr?”

A „fonyódi kitérő” megépítése (hozzávetőleg 3,5 km hosszan) abban az időben nem volt különleges, más településeknél is jellemző volt. Walko Lajos miniszter személyesen tájékoztatta a balatoni körút építéséről az újságírót, s ebből kiderült az is, hogy „[…] a körútnak leggyönyörűbb részei lesznek a még ezután kiépítendő úgynevezett kiágazásai, a györöki, szigligeti, tihanyfélszigeti, aliga-világosi, szántódi és fonyódi fürdőkiágazások, amelyek összesen 37 kilométer hosszat tesznek ki.”

A Walko-kilátó az elmúlt években egyre jobban megdőlt, lebontották, majd 2019-ben újjáépítették. Az emlékmű pihenő padjának közepére a mai napig sincs beleírva „Walkó kegyelmes úr” neve.

A cikkben szereplő fotók 2020. január 29-én készültek Fonyódon, a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.csodalatosbalaton.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.

• KÖVESD A CSODALATOSBALATON.HU FACEBOOK OLDALÁT!
• CSATLAKOZZ FACEBOOK CSOPORTUNKHOZ ÉS TÖLTSD FEL FOTÓID, ÉLMÉNYEID TE IS!