17 hektárnyi liget a város szívében, a keszthelyi Helikon park
Keszthely városa szorosan összefonódik a Festetics-családdal, ugyanúgy, mint a Festeticsek neve a Helikonnal.
1883-at írtunk, amikor a Festeticsek a kastély bővítéséhez szükséges területért elcserélték a Balaton-parti sétányt. Festetics György már 1814-19 között ültettetett fát a területre, de magát a parkot 1905-ben alakították ki.
A parkosításban a Helikoni ünnepségek is nagy szerepet játszottak: a dunántúli magyar írók találkozójaként szervezett irodalmi eseményeket Festetics anyagi támogatásával rendezték, s a résztvevők emlékfákat is ültettek a parkban Sajnos e fákat az 1900-as évek legelején kivágták, majd 1920-ban a város lakói helyükre hársfákat ültettek.
A parkot kettészeli a kettős platánsor, a Sóhaj allé.
A fasor közepén emelkedik a nyolcoszlopos, kupolás Helikon emlékmű, melyet 1921. július 2-án avatták fel.
Az eredeti Helikon emlékművet, amely a második világháborúban elpusztult, Török Kálmán és Szokoly Béla festőművész tervei alapján egy hónap alatt készítették el cserszegtomaji homokkőből, az oszlopok pedig a keszthelyi Festetics-kastély kertjéből származtak.
A város jelképévé vált emlékművet 1954-ben állították újból, a Helikon-ünnepségek örök emlékére.
A Helikon park több szobor és emlékmű otthona is.
Cholnoky Jenő földrajztudós szobra.
Kitaibel Pál botanikus szobra.
A 200 éves Helikon tiszteletére állított emlékmű.
Dukai Takács Judit költőnő emlékét felidéző márványtábla.
Az Újkori Helikonok 50. évfordulójára emlékezve.
Az 1960-ban védetté nyilvánított 17 hektáros területre a belvárosból az egyik sétány az Igazság kapuján át vezet.