Cholnoky Jenő világlátott, sokat tapasztalt utazó és kutató tanárember volt.

1870. július 23-án Veszprémben látta meg a napvilágot. A földrajz iránt már fiatal kora óta érdeklődött, melyben fontos szerepet játszottak azok az első kirándulások, melyeket lakóhelye, Veszprém környékén, az arácsi Séd patak völgyében, valamint a Balaton-felvidéken tett.

HIRDETÉS

Egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Mérnöki oklevelét 1892-ben szerezte meg, majd 1894-től a tudományegyetem földrajzi intézetében dolgozott a híres Ázsia-kutató Lóczy Lajos vezetésével.

Részt vett a Balaton kutatásában. A Balaton tudományos eredményei című könyvnek A Balaton limnológiája, a Balaton színtüneményei, A Balaton jege, A Balaton hidrográfiája részeit írta.

Cholnoky Jenő a világ egyik legszebb tájának nevezte a “vulkánok e forgószínpadát”

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

Az igazi sikert és a nemzetközi elismerést az 1896-98-ig tartó kínai kutatóút hozta meg számára. Kínában és Mandzsúriában hidrográfiai és geográfiai kutatásokat folytatott. Tapasztalatait A Sárkányok országából című munkájában tette közzé.

Hazatérése után a földtani Társaságnál és a Földrajzi Társaságnál töltött be vezető tisztségeket: 1902-ben filozófiai doktorrá avatták, 1903-ban leíró földrajzból magántanári képesítést szerzett és a tudományegyetem tanára, majd 1904-től a Földrajzi Közlemények szerkesztője lett. 1905-ben meghívták a Kolozsvári egyetem földrajzi tanszékének élére. 1910-ben utazást tett a Spitzbergákra, 1912-ben Lóczy másik híres tanítványával, Teleki Pállal bejárta Észak-Amerikát.

1915-ben a Magyar Földrajzi Társaság elnökévé választották, majd a Magyar Turista Egyesület, a Magyar Barlangkutató Társaság, az Alföldi és a Balatoni Bizottság, valamint a Természetvédelmi Tanács elnöke lett. 1921-től 1940-ig a Budapesti Tudományegyetemen egyetemes földrajzot tanított.

Sokoldalú tudományos munkássága során vizsgálta a hegységek szerkezetét, a felszíni formák keletkezését, a tavak vízállásának változásait, a karszt-jelenségeket. Eredményesen foglalkozott emberföldrajzzal, az öntözések jelentőségével az emberi kultúra fejlődése szempontjából. Jelentősek morfológiai eredményei, a folyók szakaszjellegéről, a futóhomok mozgástörvényeiről, az európai monszunjelenségről szóló tanulmányai.

Színesen, közérthetően beszélt tudományos kérdésekről ismeretterjesztő előadásain: népszerű tudományos műveivel nagy tömegek érdeklődését keltette fel a földrajz és a természettudományok iránt.

Cholnoky Jenő a Balaton nagy ismerője és kutatója is volt.

fotó © Csodálatos Balaton

Mély vonzalmát, elkötelezettségét a változó arcú, mindig szép Balaton és csodálatos környéke iránt hűen tükrözik írásai. Az 1936-ban kiadott A Balaton című könyve minden laikus ember számára érdekes és fontos kérdésre is választ ad a magyar tengerrel kapcsolatban. Szóba kerül, hogy miért zavaros sokszor a víz, és hogy tényleg csak annyira lenne mély a Balaton, hogy „két rendes termetű ember egymás fejére állna, akkor a felső már kint volna a vízből”.

A komoly kutató emberektől szokatlan humorérzékkel számol be Cholnoky könyvében arról, hogy bizony a Balaton ázsiai, afrikai, amerikai tavakhoz képest nem éppen nagy méretű, mégis, ha befagy, akkor elférne rajta két milliárd ember.

A Balaton könyv Bevezetőjét így zárja Cholnoky:

„De mindenesetre célja ennek a könyvnek az is, hogy a Balatont megszeressük. Egész Európának legkedvesebb, legalkalmasabb pihenőhelye a Balaton s hogy valóban az is legyen s itt mindenki jól érezze magát, abban mindnyájunknak közre is kell működnünk, mert óriási nemzetgazdasági jelentősége van annak, hogy a magyar ember itthon nyaraljon, a külföldiek pedig minél nagyobb számban, minél hosszabb időre keressék fel a Balatont.”

Kapcsolódó

Cholnoky Jenő Balaton – töltsd le ingyenesen és olvasd el a híres tudós könyvét

Cholnoky Jenő a Balaton nagy ismerője és kutatója is volt, aki nagyon olvasmányosan írt a magyar tengerről.