Ilyenkor a melengető napsugarak felébresztik a természetet, amely madár trillával és a szirmaikat bontogató virágok színeivel örvendeztet meg bennünket.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a Balaton nem csak nyáron várja a látogatókat: a Balaton esszenciáját az ősz színes-leveles napjai, a havas, hideg pillanatok, az éledő természet színorgiája, és a nyári naplementék romantikus hangulata közösen adja meg.

Tehát ne hagyjuk ki a tavaszi túrákat a Balaton partján, hanem bújjunk bakancsba és fedezzük fel a magyar tenger megannyi érdekes látnivalóját és nevezetességeinek titkait.

12 olyan kevésbé ismert helyszínt ajánlunk, melyek eléréséhez nem kell különleges fizikai erőnlét, speciális felszerelés, hatalmas rákészülés, de garantáljuk, hogy életre szóló élményt nyújtanak.

Zádor-vár

A 14. században épült vár, melynek katonai szerepe nem is igazán volt, már jó ideje rom. A Vezsenyi család-birtoka volt itt egykor. 1384-ben Vezsenyi László, aki Anjou Mária asztalnokmestere volt, kapott engedélyt egy vár építésére a királynőtől. A család kihalása után a várat Mátyás király Kinizsi Pálnak adományozta, később pedig a Himfy család tévútra tért, rablólovagként élő tagjai is tanyáztak benne. Az erősség története a 15. század óta véget ért, a török harcokban már nem is kapott szerepet, azóta omladoznak a falai.

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

Kapolcs

A Balaton-felvidék picinyke faluja Kapolcs, amely nyaranta több napon át nyüzsgő fesztivál-központ, az év többi részében a nyugalom szigete. A mesés természeti környezetben, a Káli-medence forrásokkal és erdőségekkel körülvett Eger-völgyben fekvő település már ősidőktől lakott. Kapolcs épített örökségei és természeti látnivalói, mint például a Bondoró-hegy, a Királykő nevű csúcs és a bazaltplatón található tavacskák is figyelemre méltóak, mint ahogy malmai. Érdemes egy kellemes faluséta alkalmával végigjárni ezeket, aztán akár folytathatjuk is a túrázást a Balaton felvidékén.

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

Kopasz-hegy

A Káli-medence északnyugati csücskében, közvetlenül Mindszentkálla nyugati széle fölött emelkedik a Kopasz-hegy, amelynek – nevéhez méltóan – kopár a teteje, míg lejtőit sűrű bokorerdő borítja. A kopárságot egyrészt az állattartás, másrészt a bányászat okozta. Bár a bazaltbányát már évtizedekkel ezelőtt bezárták, de a lecsupaszított kőfelszínen azóta sem tudott megtelepedni a növényzet. A Kopasz-hegy, amely a Bakony-Balaton vulkáni terület egyik legfiatalabb tűzhányója, tehát nem botanikai ritkaságaival hívja fel magára a figyelmet, sokkal inkább a panorámájával: a 330 méter magas Kopasz-hegyről ugyanis ámulatba ejtő panoráma tárul elénk, nem csak a tanúhegyekre, de még a Balaton déli partjára is.

fotó © Rakos Mónika | Csodálatos Balaton

Kecskevár-kilátó

A Balaton északi partja felett, a Tapolcai-medencében, a Láz-hegy keleti oldalán, a Lesence-patak völgyében fekszik Uzsa, melynek határában, a Bakony Kecskevár nevű csúcson magasodik a Kecskevár-kilátó. A tűzvörösre festett, több mint 15 méteres, favázas szerkezetű kilátót 2015 nyarán adták át. Maga nemében is impozáns látvány, és a tetejéről nyíló panoráma egyszerűen lenyűgöző: megcsodálható Szigliget, a Szent György-hegy, a Badacsony, a Gulács, a Haláp, a Tátika és a Sümegi vár is.

fotó © Csodálatos Balaton

Halápi szoborpark

A 358 méteres Haláp a Tapolcai-medence tanúhegyeinek egyike, korban a legifjabb, geológiailag, ásványi anyagok tekintetében pedig a legváltozatosabb. A tanúhegy sapkáját szinte teljesen eltüntette a bazaltkitermelés, azonban a volt bányaüregben a bányászat során feltárult a több millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység eredménye. 2019-ben a régi kőbánya helyén nyílt meg az Ébredő Vulkán szoborpark, ahol művészi eszközökkel kívánja ellensúlyozni a bányászással okozott tájsebet. A Haláp tetejéről pazar  panoráma nyílik a Balatonra, a Káli- és a Tapolcai-medencére.

fotó © Sahó Sándor | Csodálatos Balaton

Somlói vár

A Balatontól legmesszebb lévő tanúhegy, a Somló erdővel benőtt szakadékos peremén emelkedik a középkori várrom, a Somlói vár. A tatárjárás után emelt kővárról először 1352-ben tettek említést. Történelme elég viszontagságos volt, utolsó katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban játszotta, amikor a Dunántúlt időlegesen megszálló felkelők hadianyag raktárául szolgált. A vár Doba külterületén található, de autóút csak a Somló hegy aljáig vezet. Ám onnan normál tempóban fél-háromnegyed óra alatt el lehet érni a romokat.

fotó © Mónika Palvek | Csodálatos Balaton

Szent Balázs-templomrom

Balatoncsicsó határában, az egykori Szentbalázs falu 12. században épített és egy századdal később bővített temploma mára romépület. Maga a templomrom nagyon varázslatos, a környék egyik legimpozánsabb középkori templomromja, melyet javarészt a vulkáni tevékenység során kialakult kőzetből építették. Csodálatos szépségéhez még a balatoni panoráma is hozzáad egy kicsit. A templomrom előtti padra érdemes leülni, megpihenni, feltöltődni és gyönyörködni a látványban.

fotó © Csodálatos Balaton

Szentháromság kápolna

A Balatongyörökhöz tartozó becei szőlőhegy legfőbb ékessége a Szentháromság kápolna, melyet közadakozásból, mustadományokból építették fel 1907-ben, terveit Laskay Emil keszthelyi építőmester készítette. Elődjét az új építésekor bontották el, azonban sem építési idejéről, sem egykori formájáról nem tudunk sokat, csupán egy térképi ábrázolása ismert 1857-ből, amely szerint hossztengelye majdnem merőleges volt a jelenlegivel. A kápolnától mesés kilátás nyílik a Balatonra, tiszta időben ellátni Fonyódig, feltűnik a Badacsony, Szigliget és a Gulács is.

fotó © Csodálatos Balaton

Teréz anya-kilátó

Hévíztől csupán néhány kilométerre fekszik Zalaköveskút, amely nem csak arról híres, hogy egyike a legkisebb településeknek, és lakóinak száma nem éri el a 30 főt sem, hanem 12 méter magas kilátójáról. Az idilli fekvésű falvacska határában, a 270 méter magas dombra épített kilátót Teréz anyáról neveztek el. A kilátó egy magasleshez hasonlít, fából készült, teljesen beleillik a környezetbe, s könnyen megtalálható, majdnem a tövéig autóval is eljutunk. Felső szintjéről jó időben nagy távolságokba kémlelhetünk: az egész Zalai-dombság, a Kovácsi-hegy, a Tátika és Rezi, valamint a sümegi vár, és a zalaszántói Sztúpa is látható.

fotó © Csodálatos Balaton

Fénykereszt

A Keszthelyi-hegység megannyi szépsége, épített és természeti örökségei közül az egyik a vonyarcvashegyi Fénykereszt, amely érdekessége és környezetének szépsége ellenére sem közismert. A fénykereszthez indulhatunk a gyenesdiási Nagymezőről, vagy Vonyarcvashegyről, de bárhonnan is érkezünk az utolsó fél kilométeren a Keresztúron, 14 stáció mentén érünk el a 7,38 méter magas fénykereszthez, amely egy korábbi, kidőlt kereszt helyére került. A keletről nyugatra néző kereszt magassága a jeruzsálemi Golgota-hegyének egy százada. Fényei szimbolikusak: színezetében a fehér a feltámadást, a kék pedig Mária hozzájárulását jelképezi. A kereszt csúcsa három ponton kék fénnyel van kivilágítva, amely a Szentháromságot, az alsó részén elhelyezett négy fehér fény pedig Jézust, mint az ég és föld összekötőjét hirdeti.

fotó © Csodálatos Balaton

Somogyvár

A Balaton déli partjától nem messze fekszik Somogyvár, amely a legenda szerint Koppány szállásterülete volt, majd Szent László alapította meg ott a Szent Egyed kolostort. A török időkig a térség egyik vallási, közigazgatási és szellemi központja volt, de a monostor – a 16. század első felében végvárként – sikertelenül próbált meg ellenállni az oszmán-török előnyomulásnak. 1543-ban török kézre került, jelentőségéből később veszítve, mára csak romjai maradtak fenn. A romterület az alapítás 900. évfordulója, 1991 óta áll nyitva a látogatók előtt, 2011-ben pedig az Országgyűlés nemzeti emlékhellyé nyilvánította Somogyvárt.

fotó © Béla Pál | Csodálatos Balaton

Fehérkő vára

Somogy legmagasabb pontján, a Kerekitől délnyugatra magasodó meredek oldalú dombon állnak a középkori Fehérkő várának romjai. Az erődítményt feltehetően a 13. században építették, de már 1490-ben kirabolták és felégették a magyar trónra törő Habsburg sereg katonái. A végső csapást 1544-ben mérték a várra, amikor a török támadások és foglalás ellen 1544-ben a magyar katonaság felrobbantotta. A vár eredetileg kétemeletes lehetett, magas támpillérekkel megerősített falai voltak és sajátos formájú belső tornya. A lakószárnyak valószínűleg díszesek, előkelő kialakításúak lehettek, erről árulkodnak az ásatások során előkerült míves, mázas kályha-csempe darabok.

fotó © Balatonföldvár