Balaton
A Siófoki Hírességek Sétányának kialakításáról szeptemberben döntött a város képviselő-testülete. Az első oszlop II. Rákóczi Ferencnek állít emléket, és a novemberi városnapra készül el az önkormányzat finanszírozásában. A fejedelem 1705-ben pecséthasználati jogot adományozott Fok lakóinak, az akkori pecsét pedig Siófok mai címerének alapjául szolgált.
A további oszlopokat a tervek szerint cégek és magánszemélyek támogatásával állítják fel. A térkövezett sétányt összesen akár húsz alkotás szegélyezheti: ebből tíz 2027 első feléig, a többi pedig 2028-ra, Siófok várossá nyilvánításának 60. évfordulójára készülhet el. Az első tíz alkotás elkészítése az árajánlattól függően 14, illetve 20 millió forintba kerülhet.
Az arcképcsarnok szereplőit a támogatók egy javasolt névsorból választhatják ki. A listán történelmi személyiségek, művészek, tudósok és sportolók egyaránt szerepelnek.
Köztük van Galerius római császár, akinek nevéhez a Balaton egyik korai vízszabályozási beavatkozását kötik, valamint Beszédes József vízmérnök, aki fontos szerepet játszott a modern siófoki hajókikötő és a későbbi fürdőváros infrastrukturális feltételeinek megteremtésében. Széchenyi István a balatoni gőzhajózás kezdeményezőjeként került a névsorba.
A jelöltek között találjuk Eötvös Károly írót és politikust, az Utazás a Balaton körül szerzőjét, Glatz Henriket, a modern siófoki üdülőváros egyik meghatározó alakját, valamint id. Lóczy Lajos geológust és geográfust, a Balaton tudományos kutatásának megszervezőjét is.
Siófok híres szülöttei közül Kálmán Imre zeneszerző, Thanhoffer Lajos orvos és akadémikus, Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész, valamint Németh Nándor Európa-bajnok, világbajnoki érmes úszó is szerepel a listán.
Az irodalom nagy alakjai közül Krúdy Gyula és Karinthy Frigyes is helyet kaphat a sétányon. Krúdy számos nyarat töltött Siófokon, Karinthy pedig ugyancsak szorosan kötődött a városhoz, és 1938-ban itt halt meg.