Anna-bál és bencések – különleges időszaki kiállítás várja a látogatókat Tihanyban

Balaton

2025. június 25. Halász Gabi Csodálatos Balaton

Megosztás:

Idén ünnepli alapításának 200. évfordulóját a balatonfüredi Anna-bál, amely a magyar társasági élet egyik legkiemelkedőbb és legrégebbi eseménye.

A jubileum alkalmából a Tihanyi Bencés Apátság Múzeuma különleges időszaki kiállítással tiszteleg a bál gazdag múltja előtt. A tárlat nemcsak az Anna-bál hagyományait idézi fel, hanem külön figyelmet szentel a tihanyi bencés szerzetesek szerepének a Savanyúvíz fürdőtelep és a korai bálok történetében.

Az „Elegancia és hagyomány – A tihanyi bencések a füredi Anna-bál két évszázadában” című kiállítás 2025. augusztus 31-ig látogatható a Tihanyi Bencés Apátság Galériájában.

Hogyan kezdődött az Anna-bál története?

Az első Anna-bál Szentgyörgyi Horváth Fülöp János (1777-1841) nevéhez fűződik, ő rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban. A bált lánya, Krisztina tiszteletére tartották. Krisztina 1805. július 15-én született Baján, öt keresztnevet viselt, de ezek között az Anna nem szerepelt.

A feltételezések szerint ez a bál volt Krisztina későbbi férjével való megismerkedésének színhelye. Az, hogy valóban itt találkoztak-e először eleméri és ittebei Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, kérdéses.

Az esküvőt mindenesetre 1826. május 18-án tartották Répceszentgyörgyön, azonban a pár szerelmének beteljesülését a fiatalasszony következő év februári halála megakadályozta. Férje altábornagyként 1849-ben egyike volt az aradi vértanúknak, ám az arról szóló történet, hogy holttestét felesége csempészte volna haza, egyértelmű hiedelem.

A 19. századi arisztokraták legkedveltebb báljaként elhíresült eseményen olyan Balatonfüredhez kötődő hírességek vettek részt, mint Blaha Lujza, Jókai Mór és Vörösmarty Mihály.

Az Anna-bálok nem minden évben kerültek megrendezésre és bálkirálynőt is csak 1862-ben választottak először, Kozma Irma személyében.

A balatonfüredi Anna-bál 2022-ben bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe.

1 / 5

Anna-bál és bencések – különleges időszaki kiállítás várja a látogatókat Tihanyban

FOTÓ: Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum

Vallás és társasági élet találkozása

A Tihanyi Apátság a 18. századtól egészen az 1940-es évek végéig birtokolta és gondozta a balatonfüredi Savanyúvíz fürdőtelepet. Az itt élő bencés szerzetesek nemcsak a lelki gondozást látták el, hanem tudatosan fejlesztették a gyógyturizmust is – jó érzékkel ötvözve az üzleti és a közösségi szempontokat. Fürdőházak, vendéglők, szállások nőttek ki a földből, a fürdővendégek kiszolgálása mellett pedig a társasági élet is egyre pezsgőbbé vált. Az Anna-bál ebben a miliőben született meg: egyszerre volt társadalmi esemény, ünnep, és a helyi identitás erősítője. S bár a rendezők az épület bérlői, világi vállalkozók voltak, a valódi házigazdáknak a bencés szerzeteseket tekinthetjük.

Kiállítás a bálok és bencések világáról

A Tihanyi Bencés Apátság Galériájában látható időszaki tárlat rendhagyó szemszögből világítja meg az Anna-bálok történetét, miközben ráirányítja a figyelmet a bencés rend jelentőségére Balatonfüred korai fürdőkultúrájának és társasági életének alakulásában. A 19. század áll a kiállítás középpontjában – az az időszak, amikor a bál igazán ismertté és népszerűvé vált, s a bencés jelenlét a Savanyúvíz fürdőtelepen is virágkorát élte.

A bemutatott anyag segítségével a látogatók képet alkothatnak arról, milyen élénk és sokszínű volt a korszak fürdőélete. A kiállított tárgyak között külön figyelmet érdemelnek a változatos formájú fürdőpoharak, amelyek nemcsak praktikus eszközök voltak, hanem esztétikai értékkel is bírtak: gyógyászati céljaik mellett idővel dísztárggyá, sőt, a balatoni fürdőkultúra jelképeivé is váltak. Egy korabeli menüsor olvasása során betekintést nyerhetünk az 1860-as évek ízlésvilágába, míg a humoros padlómatricákon keresztül a 19. századi illemtan – és annak karikírozott változata – is megelevenedik.

3 / 5

Anna-bál és bencések – különleges időszaki kiállítás várja a látogatókat Tihanyban

FOTÓ: Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum

A múzeumi szakemberek számára ugyanakkor kihívást jelentett, hogy a közgyűjteményekben nem maradt fenn eredeti, az Anna-bálhoz közvetlenül köthető báli kellék. A ruhák az idők során eltűntek, a táncrendeket elhasználták, a legyezőket és cipőket az idő megviselte. A kiállításon látható tárgyak így inkább utalások, hangulatidéző elemek – segítenek elképzelni, milyen lehetett egy-egy Anna-bál egykori világában részt venni.

A kiállítás különleges atmoszféráját tovább fokozza egy 19. századi, kétszemélyes kávéskészlet, amelyen miniatűr jelenetek elevenítik meg Balatonfüred és Tihany jellegzetes tájait. Az eredeti darab az 1860-as évekből származik, Fischer Mór porcelángyárából – az intézményből, amelyet ma Herendi Porcelánmanufaktúraként ismerünk.

Az „Elegancia és hagyomány” című kiállítás a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Balatonfüred Város Önkormányzata, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Tihanyi Bencés Apátság együttműködésében valósult meg. A tárgyakat és illusztrációkat számos rangos közgyűjtemény bocsátotta rendelkezésre, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum.

Kapcsolódó