Hévíz
A keszthelyi Balatoni Múzeum néprajzos muzeológusa, Gyanó Szilvia segít minket eligazodni ezek között.
Az advent, ami latinul az Úr érkezését jelenti, a karácsonyra való előkészület, a várakozás ideje, valamint az egyházi év kezdete. Ebben az időszakban keverednek az egyházi eredetű hagyományok az évkezdő szokásokkal és a pogány (germán, római) eredetű téli napfordulóra, ill. a születő új napra vonatkozó tradíciókkal.
Az adventi koszorú német nyelvű területekről terjedt el az 1990-es években.
Ezzel együtt a Betlehemet is megcsodálhatják az ünnepre hangolódó vendégek.
„Az ünnepet köszöntő dramatikus szokások közül a betlehemezés és a regölés Zalában egészen a 20. század közepéig fennmaradt. A betlehemezés a karácsonyi ünnepkör legnépszerűbb, többszereplős dramatikus játéka. A betlehemezésnek több táji típusa van, a Balaton környékén gyakorolt szokás az úgynevezett Dunántúli típusba tartozik.
Ennek egy speciális változata a bábtáncoltató betlehemezés, amely környékünkön elterjedt forma. A betlehemezés napjainkban reneszánszát éli, többnyire felújított hagyományként az otthonok falain kívülre, közösségi terekbe került” – avatott be minket a részletekbe Gyanó Szilvia

A Betlehem mellett már áll a város karácsonyfája is. A karácsonyfa állítás szokása a 19. század közepén a nyugati területekről érkezett Magyarországra. Korábban termőágat vittek be a házakba karácsonyfa helyett, amiből jósolni is lehetett például a jövő évi termésre vagy a házasságra vonatkozóan.
Adventi hiedelmek
A gyerekek egyik kedvenc programja, a Mikulás várása. Myra püspöke, Szent Miklósa jóságos, ajándékozó Mikulás alakja keveredik az alpesi téli hagyományok démonikus lényével a Krampusszal. Szerencsére nálunk nem ijesztgetnek a Krampuszok. A jóságos Mikulás Hévízen már december 2-án, a Városi Sportcsarnokban várta a gyerekeket. December 6-án pedig Hévíz belvárosát lepik majd el az adományozó Motoros Mikulások.
Luca napja (december 13.) az egyházi évben Szent Lúcia napja – neve a fény (lux) szóval áll kapcsolatban, így a téli napfordulóval is. Luca napja női dologtiltó nap: nem szabad fonni, szőni, varrni, nehogy bevarrják a tyúkok fenekét, nem szabad kenyeret sem sütni. Tilos volt a söprés, az ajándékozás, nehogy odalegyen a szerencse. Fehérnépnek nem szabad ilyenkor szomszédolni (nehogy elvarázsolja a tojáshasznot).
Amit viszont kell: a gazdaasszonynak minél többet ülni, hogy a kotlós is jól üljön, és ajánlatos fosztással, fejtéssel kapcsolatos munkákat végezni, mint pl. a tollfosztás vagy a babfejtés, mert így több tojást fejtettek ki a tyúkból.
Luca napja előestéjén bosszantó tréfákat csináltak a faluban: leszedték és elcserélték, eldugták a kapukat, elsősorban a lányos házaknál szalmát szórtak, az ajtót eltorlaszolták vagy szétszedték a szekeret és a tetőn újra összerakták.
A jövő évre vonatkozóan időjósló, termésjósló praktikák: lucabúza, ág vízbe tétele, szerelemjósló cédulák.
„Mint minden kezdet, az advent ill. a karácsony is a jövő felé való irányultságot mutatja. Ezért sorakoznak egymás után a különféle szerelmi-, időjárási vagy termékenységjósló napok. A téli sötétségben jelen lévő rontó, ártó erők ellen pedig védekezni kell, pl. zajkeltéssel karácsony vagy szilveszter éjjelén.”– emelte ki Gyanó Szilvia.


Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!