A tihanyi visszhanghoz és a kecskeköröm legendájához kapcsolódik a Kecskeköröm ünnep, melyre idén május 7-én kerül sor.

Kézművesek, játékok, főzőverseny, színes programok várják az érdeklődőket a tihanyi visszhanghoz és a kecskeköröm legendájához kapcsolódó szezonnyitó rendezvényen.

A  kecskeköröm elnevezés egy mondához kapcsolódik: a tündérlány, Tihany, minden nap leterelte aranygyapjas kecskéit a tóra, s közben varázslatos hangon énekelt. A vizek urának, Balatonnak egyetlen fia nem tudott ellenállni a csodálatos dallamoknak, s valahányszor meghallotta az éneket fölemelkedett a tó mélyéről. Tihany, a gőgös teremtés rájött, hogy énekét szerte a hegyekben mindenki a legszebbnek ítéli, és elhatározta: nem pazarolja azt többé, s csak akkor hallatja mennyei hangját, ha gyémánttal fizetnek minden dalért.

Balaton fia megbetegedett és arra kérte apját, hogy még egyszer hallhassa Tihany énekét, mert attól bizonyára meggyógyul. A vizek ura összegyűjtött hát egy ladikra való igazgyöngyöt és felvitte Tihanynak aki attól kezdve minden nap énekelt, mikor ajándékot kapott. Ám Balaton kincse egyszer csak elfogyott, és hiába kérlelte a tündérlányt, a fösvény Tihany még csak a száját sem nyitotta ki. Bekövetkezett a legrosszabb: elhunyt a fiú. Balaton nem tudta elfelejteni Tihany szívtelenségét, és bosszút forralt. Egy este haragos hullámai tajtékozva csaptak föl a sziklaösvényre, ahova Tihany itatni hajtotta aranygyapjas kecskéit. Egy roppant hullám elkapta a kecskéket, lesodorta őket a tóba, és Balaton megfojtotta mind egy szálig.

A tóba veszett kecskenyáj szárazföldre vetett jörmeit pedig azóta is találni a parton.

Ezek a körmök valójában a Congeria ungula caprae kagylónak a maradványai, a késő-miocén korú üledékes kőzetekből kimállott és víz által lekoptatott kagylóteknők, illetve a teknők úgynevezett búbjai, melyek valóban hasonlítanak a kecskék patáira.