A Veszprémi vár nem egyetlen nagy épület, hanem egy falak közé zárt város, a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszíne.

A veszprémi Várhegy sajátos természetföldrajzi alakzat: a fennsíkszerű környezetéből nem kiemelkedő, hanem attól meredek falú völgyek által elkülönített hosszúkás hegyhát, amely célszerűen csak egyetlen helyen közelíthető meg.

A Várhegyet e jellemzői, továbbá az ivóvíz elérhetősége és a távolsági utak közelsége predesztinálta arra a történelemben, hogy jól védhető erődített hellyé és rangos település színhelyévé váljon. Mint a fejedelmi terület nevezetes pontja, kiemelkedő szerepet játszott a magyar állam és az egyház megszervezése során. Veszprém hagyományosan “a királynék városának” minősült.

Veszprém vára a hódoltság korában is nagyon fontos funkciót viselt a magyar végvárak övezetében, nemcsak hadtörténeti, hanem eszmei szempontból is.

A háborús korszakok másfél évszázada után, a 18. század elején a béke és az újjáépítés kora köszöntött Veszprémre is. A veszprémi vár mint történelmi színhely így vált a fél Dunántúlra kiterjedő illetékességű veszprémi püspöknek reprezentatív székhelyévé, valamint a vár hadi funkcióinak elmúltával a vármegyei közigazgatás és jogszolgáltatás szilárd centrumává.

A papság, az egyházi rend szellemi ereje, az iskolák, a paptanárok szellemi potenciálja, valamint a vármegye által is támogatott hazafias irányú mozgalmak – pl. a magyar jogi nyelv megújítására – a veszprémi Vár kulturális központ jellegét is mind erősebben kidomborították. A városi közigazgatásnak a vártól való végleges elszakadása (1885) és az új Vármegyeháznak is a váron kívüli megépülte (1887) egyfajta profiltisztulást eredményezett a vár társadalmi szerepviselésében is.

Az ország történetének változatos, gyakran viharos évtizedei után, melyekben a veszprémi vár is osztozott, az 1980-as évtized hozta el azt, hogy a veszprémi Vár a történeti múltjához mindinkább méltó társadalmi, közéleti, kulturális életet tudjon felmutatni. A folyamat a rendszerváltás után teljesedett ki. A veszprémi vár ma a Veszprémi Érsekség, az MTA Veszprémi Területi Bizottsága, a Pannon Egyetem társadalomtudományi kara székházainak, a Vass László Gyűjteménynek, a Gizella Királyné Egyházmegyei Gyűjteménynek, az Érseki és Főkáptalani Levéltárnak, a Teguláriumnak, a Várkapu és Vármúzeum, a Dubniczay-palota, a Szaleziánum intézményeinek, a Veszprémfeszt nevű ünnepi játékok helyszínének az otthona; a Tűztoronytól a Gizella-kápolnáig és a Szt. György-kápolnától a Várkútig és a Veszprémi Panteonig számos további történelmi látnivalót és helytörténeti nevezetességet kínál a város minden polgárának és minden látogatónak.