A világ legnagyobb fürdésre is alkalmas termáltava, a Hévízi-tó

Nagyjából a Balaton kialakulásával egy időben, 20-22 ezer éve tört fel a Hévízi-tó a mai helyén.

A kutatások szerint az őshévíz első feltörési helye a Rezi-vár közelében, a Meleg-hegyen volt, 427 méteres magasságban. Majd később a cserszegtomaji Anna-kápolnánál 182 méteren, a Biked-hegyen 181 méteren, a Dobogódombon 145 méteren.

A Hévízi-tó vizének gyógyító hatását már a rómaiak felfedezték.
Erről tanúskodnak a búvárok által kihalászott, a tó medrében pihenő pénzérmék és a víz mellett talált oltárkő. A páratlan adottságú tóról a hazai források közül elsőként egy az Anjou-korból származó 1328-ban kiállított oklevél emlékezik meg: ezek szerint a tó meleg vizét egyaránt felhasználták ipari célra, így például bőrcserzésre, valamint gyógyításra is.

Az újkor kezdetén egyre több embert kezdett el érdekelni a tó, az első tanulmány róla 1769-ben jelent meg.

A környék felvirágzása és a fürdő kialakítása a Festetics-család nevéhez köthető.

Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György. 1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása, és a tóparti vendégépületek kialakítása. A tó központjában a férfi és női tükörfürdő (kabinokkal körülhatárolt fürdő) kapott helyett, de sokan az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használták fürdőzésre.

1905-től Reichl Vencel bérlő mindent elkövetett, hogy Hévízt nemzetközi fürdővárossá fejlessze. A korábbi fürdőépületet kupolás épület váltotta fel, számos modern szálló és vendéglő, valamint a gyógyhelyen elengedhetetlen „Kúrszalon” megépülése is neki köszönhető. 1907-ben a régi vert híd helyén fedett híd épült, és elkészült a két tornyú, jellegzetes főbejárat. Ugyanebben az évben épült a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda.

1911-ben a város megkapta a „gyógyfürdő jellegű település” címet.

1926 után a fejlesztések új erőre kaptak. Megépült a jellegzetes tóparti Fürdőépület, valamint 1932-ben üvegtetőt kapott a főépület, ami ezzel teljesen fedetté vált. 1930-ban már 7 szálloda, 11 vendéglő és 40 villa állt a községben, a éves szinten csaknem 16 ezer vendéget pedig változatos kulturális élet fogadta. Ezekben a boldog békeidős években volt főorvos Hévízen dr. Schulhof Vilmos, aki munkásságával sokat tett a hévízi gyógyászat népszerűsítéséért, ma a Tófürdő melletti sétány viseli nevét.

Az első fürdőépülettel egy időben megépült a gyógyításra használt „köpülöző ház”.

1948-ban, az addig Festetics tulajdonú Tófürdőt és minden kapcsolódó épületet, parkot államosítottak. 1952-ben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, és még ebben az évben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították Hévízt. 1968-ra elkészült az ország akkor legmodernebb, balneoterápiás gyógyászati eszközökkel teljesen felszerelt fedett fürdőépülete. Ebben az időszakban kezdte munkásságát Hévíz nemzetközi hírű reumatológus orvosa, id. dr. Moll Károly, a súlyfürdő feltalálója.

Az idegenforgalom a 70-es években olyan mértékben megnövekedett, hogy a Tófürdő épületek újjáépítése is szükségessé vált. A korábbi kupolás épületeket 1977-től folyamatosan vörösfenyő borítású, tornyos épületek váltották fel. A teljes felújítás 1985-re fejeződött be, de a vendégek nem sokáig élvezhették az új létesítményt, hiszen az egy tűzvész következtében 1986. március 3-án teljesen megsemmisült. Az új épületek végül 1989-ben készültek el.

2009-ben adták át az új wellness és terápiás centrumot, a Festetics Fürdőházat.

Hévíz az egyik leggyorsabban fejlődő európai város, mely évről-évre több látogatót fogad.

Vendégéjszakáinak száma folyamatosan nő, 2018-ban a KSH adatai, és az idegenforgalmiadó-bevallások alapján a vendégek 1 millió 222 ezer 738 éjszakát töltöttek Hévízen. Az előzetes információk alapján 2019-ben is rekord szám születhet az üdülővárosban.


A cikkben szereplő fotók 2019. december 3-án készültek Hévízen, a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.csodalatosbalaton.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.

#CsodalatosBalaton Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!