fotó © BALATON.travel

A balatoni vendéglátósok nem adják fel: ismét a földművelésügyi miniszterhez fordultak, hogy újra lehessen balatoni hal a tóparti éttermek, halsütödék étlapján. A halászat betiltása óta a negyedik „helyihalmentes” nyári szezon jöhet a magyar tenger partján…

A Balatonon tiltotta meg először a miniszter a halászatot, 2013. decemberében (azóta ezt már országossá terjesztették ki), utána mondta egy siófoki konferencián Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca államtitkára: az a balatoni hal, amit annak mondunk, miért ne titulálhatnánk így a Balaton vízgyűjtőjének tógazdaságaiban nevelkedő pikkelyeseket is?

A tóparti vendéglátósok azonban másként gondolják

Ők 2013 decembere óta nem tudnak legálisan balatoni halhoz jutni, hiszen a horgász nem adhatja el a zsákmányát. Először 2014-ben „bombázták” javaslataikkal Fazekas Sándor minisztert, akkor eredmény nélkül. Most újabb „támadásba” lendültek. Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa azt mondta a Népszavának: a tópart vendéglátósait és borászait tömörítő Balatoni Kör javaslata a miniszter asztalán van, várják pozitív elbírálását, mert azt nem tartják helyénvalónak, hogy a tógazdasági halra „fogják rá”, hogy balatoni. Úgy vélik, szabályozott és ellenőrzött módon újra lehetővé kell tenni,

hogy a parti éttermek és halsütödék balatoni halhoz juthassanak

Több irányból is éri „támadás” ez ügyben mostanában a szaktárcát, információnk szerint az LMP komplett törvénymódosítási javaslattal is előállt, melynek kidogozója Füstös Gábor halgazdálkodási szakértő, aki éppen a balatoni halászat betiltása miatt távozott saját elhatározásából a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. éléről 2013. decemberében. Koncepciója szerint lehetővé kéne tenni a Balatonon az ökológia célú szelektív halászatot, tehát elsősorban a tájidegen fajokra mennének (legfőképpen az őshonos halfajok eleségét is pusztító busára), a halászat melléktermékeként kikerülő őshonos halak (keszeg, ponty, süllő, stb.) pedig a gasztronómiát szolgálnák, mégpedig a vízparti vendéglátóhelyek számára, s a tógazdasági halakénál magasabb áron kerülhetnének csak forgalomba.

A Népszava érdeklődésére a Földművelésügyi Minisztérium azt írta, tárgyalnak a balatoni hal témájában a vendéglátósokkal, koncepciójukról a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. bevonásával szakmai elemzést készít a tárca.

Szerintük a balatoni halászat leállítása bevált, bővültek a horgászlehetőségek, nőtt a horgászjegyek eladásából származó bevétel.

S ma is be lehet szerezni jó minőségű, a vendéglátás igényeit kielégítő halat a tókörnyéki halastavakból. Megjegyzik továbbá azt is: az ökológiai célú halászatnak ma sincs jogszabályi akadálya, hiszen 2015. májusában csak a kereskedelmi célú halászat engedélyezése szűnt meg a hazai természetes vizeken.

Márpedig kereskedelmi halászat már 2013 decembere előtt sem folyt a Balatonon. Füstös Gábor úgy látja, ökológiai célú halászat a jelek szerint azért nem folyik, mert a politikai szempontok felülírják a szakmaiakat… – A védett halfajokból 2013-ig úgy évi tíz tonnát fogott ki a halászat, a horgászok ugyanezekből ötszáz tonnát – így Füstös. – Miért is volt hát annyira káros a halászat? Vagy csak démonizálták néhányan, önös érdekek szerint, a politikai szereplők meg közvetlen tapasztalat híján bedőltek ennek?

Kinek az érdeke?

Tette fel a kérdést a Balatoni Kör egyik név nélkül nyilatkozó tagja. – Lehetnek olyanok, akiknek gazdasági érdeke a balatoni hal „blokkolása”, az, hogy ne kerüljön piacra, mert az erősebb volna…”