A műemlékvédelem alatt álló Présház a 19. századi borpincék jellegzetes épülete.

A patinás épületet Fonyód Város Önkormányzata még a tavalyi évben vásárolta meg, idén pedig már rendkívüli képviselő-testületi ülés keretében döntöttek arról, hogy Fonyód pályázik az épülettel kapcsolatban. Az anyagot Varga István vezetésével a Fonyódi Kulturális Intézmények kollektívája készítette elő, amely a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt keretében valósulhat meg.

„A Présház Fonyód egyik műemléke, városunk legrégibb épülete. A terveink szerint – igazodva jellegéhez – Fonyód múltjának egy olyan szeletét szeretnénk benne bemutatni, ami a régi fonyódiak foglalkozásához kapcsolódik, gondolunk itt a halászokra, a révészekre, az uradalmi cselédekre, de terveink szerint helyet kap majd a vincellér, a földműves, a pásztor, a kocsmáros, a kosárfonó is. Valamint Fonyód újratelepülésének időszakát, a 18. század második felétől kezdődő 100 évet is a látogatók elé tárjuk majd.” – ismertette az elképzeléseket Varga István helytörténész, a FOKI igazgatója.

Hidvégi József polgármester a fonyod.hu oldalnak beszámolt arról, hogy a városnak fontos az épület állaga, annak megóvása is.

A fonyódi Présház építési idejét nem tudjuk pontosan, de a 19. század közepéről származó térképen már rajta van. Valószínűleg abból az időből származik, amikor a lengyeltóti uradalom birtokosa Lengyel Julianna és férje, a napóleoni háborúk idején tett szolgálataiért, mint a Mária Terézia katonai rend vitéze 1804-ben bárói rangot kapott Pászthory Menyhért szőlőt telepített az 1800-as évek elején.

A műemlékvédelem alatt álló Présház a 19. századi borpincék jellegzetes épülete. Nincs semmi külső pompa rajta, masszív, tömör konstrukciójú épület. Négy vasrácsos, homlokzati ablaka közt az épület frontjának közepén kétszárnyas, csúcsíves bejárati vasajtó helyezkedik el, melyet jellegzetes bidermayer rozetták díszítenek.

A bejárat elé az 1850-es évek elején négy, szögletes téglaoszlopra támaszkodó, timpanonnal díszített kocsifeljárót építettek, amely az épületnek jellegzetes klasszicizáló külsőt ad. Nádas, ereszdíszítései a fonyódi villaépítkezéseknél később is szokásos népies deszka faragványok. A bejárati ajtón a 11 x 6,5 méteres alapterületű fagerendás nagyterembe léphetünk, amelyből a hegy alá 22 méter hosszú és 6 méter széles téglaboltozatú, felsőszellőztetésű pince nyúlik be. A pincéből az épület déli oldalát képező két tágas szobába juthatunk, amelyek közül az egyik talán a nők, a másik a férfiak pihenőhelyét képezhette.