Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyásznapjaként emlékezünk október 6-ára.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjére emlékeznek.

HIRDETÉS

A magyar honvédsereg 1849. augusztus 13-án a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatok előtt: a nemzet, szabadságvágya ellenére két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben már nem tudott tovább harcolni. Miután az oroszok kiadták a foglyokat az osztrákok, a tábornokokat megillető lőpor és golyó általi halál helyett, kötél általi halált írtak elő a magyar parancsnokok részére. E büntetésnek, amelyet korábban inkább csak köztörvényesekre alkalmaztak, megbecstelenítő jellege is volt.

Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje megfontolt elgondolások alapján történt. A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta: Gróf Vécsey Károlyt végezték ki utoljára, így neki végig kellett néznie társai halálát. A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét.

Több balatoni településen állítottak emléket a véres leszámolás örökéül, többek között Balatonfüreden is.

Az Aradi Vértanúk parkjában az emlékművet 1999. október 6-án, a 150. évfordulón avatták fel.

fotó © Sahó Sándor | Csodálatos Balaton

A Raffay Béla által készített plakett egy évvel később, 2000. október 6-án került fel rá.

fotó © Sahó Sándor | Csodálatos Balaton

Az emlékmű mögött 16 tiszafa áll az aradi vértanúk, Batthyány Lajos, valamint Lenkey János és Kazinczy Lajos honvédtábornokok emlékére, s mindegyik mellé egy névtáblával ellátott kopjafát is emeltek.

fotó © Sahó Sándor | Csodálatos Balaton