A Balaton csak nevében állóvíz, egy jó kis viharos szél mozgásba hozhatja az elképesztő víztömegét.

Ennek lehettünk tanúi 2019. július 27-én délután: az erős északkeleti légmozgás miatt kelet-nyugat irányú áramlás alakult ki a Balatonban, s vizének egy részét szabályszerűen átnyomta a nyugati medencébe.

Abban, hogy jobban megértsük a történteket, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság volt a CsodalatosBalaton.hu portál segítségére.

A Balaton mozgásai

A Balaton mozgásjelenségeit alapvetően a meteorológiai tényezők, döntően a szélviszonyok alakulása határozza meg. A tó mozgásainak három nagy csoportját különböztethetjük meg:

• a felszín helyileg és időben erősen változó, periodikus jellegű mozgása (hullámzás)
• a teljes víztükör vízszintes helyzetéből történő kimozdulása (periodikus kitérése a vízlengés, tartós kitérése a kilendülés)
• a felszín változásaival kapcsolatos mozgások (áramlások)

A kilendülés

A kilendüléseknek hossz- és keresztirányú változata ismert. Miután a kilendülések alkalmával a teljes víztömeg kimozdulásáról van szó, a hossz- és keresztirányú kilendülések együtt jelentkezhetnek. Hidrometriai jellemzőinek köszönhetően (kis vízmélység, nagy hossz, öblözetek tagoltsága, stb.) a tó hosszirányú kilendülése nagymértékű.

A kilendülések vizsgálatának, folyamatos nyomon követésének nagy lökést adott, hogy 2000-es évek óta egyre több automata vízszintregisztráló állomás létesült a tó partvidékén. Ezek a 15 perces sűrűségű vízállásadatokat szolgáltató távjelző állomások a hidrometeorológiai állomáshálózat adataival kiegészítve az események pontos rekonstrukcióját teszik lehetővé.

2019. július 27-én délután kialakult hosszirányú kilendülés hatására a tó keleti és nyugati vége között 42 cm-es vízszintkülönbség alakult (a Balatonfűzfő és Keszthely vízmércék adatai alapján, 18:30-kor). Jelentős keresztirányú kilendülés nem jött létre.

Illusztráció  © Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság | CsodalatosBalaton.hu

Legek

A modern vízszintregisztráló műszerek telepítése óta a legjelentősebb hosszirányú kilendülés hátterében a Kyrill viharciklon állt: 2007. január 18-án a tó keleti és nyugati vége között 101 cm-es mérhető vízszintkülönbség alakult ki. Mérhető, mert a keszthelyi állomás akkori kiépítettsége nem tette lehetővé a rendkívüli, 47 cm-es vízszint alatti vízállások rögzítését, így a kilendülés hatására kialakult tényleges vízszintkülönbség még ennél is nagyobb lehetett.

Illusztráció © Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság | CsodalatosBalaton.hu

A digitális műszerek telepítését megelőzően a legnagyobb hosszirányú kilendülés az 1962. május 14-i volt, ekkor összességében 97 cm-es vízszintkülönbség állt elő.

A Balaton kilengése nem rendkívüli: kisebb hosszirányú kilendülések jellemzően évente előfordulnak. A hétvégén tapasztalthoz hasonló mértékű kilendülés 2018-ban 2 alkalommal fordult elő (40 cm vagy afeletti vízszintkülönbség).

Kapcsolódó

Balatoni INGYENES szabadstrandok listája

Összegyűjtöttük a Balaton északi és déli partján található szabadstrandokat, ahol idilli környezetben, de belépő fizetése nélkül csobbanhatsz a Balatonba.

Kapcsolódó

2019-es balatoni strandbelépő árak

A Balaton északi és déli partjának fizetős és ingyenes strandjairól, illetve a 2019 évi strandbelépőkről készítettünk listát.

Summary

Article Name

Megbillent a Balaton az erős szél miatt hétvégén

Description

A vízszint nem volt vízszintes a Balatonnál 2019. július 27-én: az esti adatok szerint 42 centi különbség volt a siófoki és a keszthelyi vízszint között.

Author

Halász Gabi

Publisher Name

CsodalatosBalaton.hu

Publisher Logo