2014-ben három hazai szervezet, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy megerősítsék a hazai természetvédelem helyzetét.

Célul azt tűzték, hogy megalapítsák a Magyar Természet Napját és ezzel ráirányítsák a figyelmet a hazai természeti értékeink, valamint erőforrásaink fontosságára.

HIRDETÉS

Magyarország lenyűgöző természeti értékekkel rendelkezik, melyet az is bizonyít, hogy három magyarországi terület is rendelkezik a védett területek számára adható legmagasabb európai elismeréssel, az Európa Diplomával.

Mit is jelent az Európa Diploma?

Európa természeti örökségének kiemelkedő példái 1965 óta lehetnek Európa Diplomások. Ezt a kitüntető címet olyan különleges jelentőséggel bíró, védett státuszú európai területeknek ítéli oda az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, melyek kiemelkedőn gazdag tudományos, természeti és/vagy tájképi értékekkel bírnak és egyben megfelelő oltalom alatt állva kezelésük példaértékű.

A Diploma rangját megőrizni hivatott, hogy szigorú felülvizsgálati követelményei vannak, hiszen csak 5 éves időtartamra szól és megítélésekor ajánlásokat is megfogalmaznak. Éves jelentések, helyszíni vizsgálatok, terepszemlék és széleskörű szakértői vélemények alapján a címet további 5 éves periódusokra meghosszabbíthatják, de a kezelésben fellépő kedvezőtlen folyamatokra, ajánlások be nem tartására válaszul a diploma vissza is vonható, sajnos erre már több esetben került sor.

A jelenleg 29 országra kiterjedő, 73 diplomás területet felsorakoztató összeurópai természeti értéklistán 3 magyarországi terület található:

• a Tihanyi-félsziget vulkanikus képződményei
• az Ipolytarnóci Ősmaradványok
• a Szénás-hegycsoport

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó Tihanyi-félsziget az egykori tűzhányóműködésre utaló, szárazföldünkön ritka forráskúpjaival és gejzírmezőjével 1952-ben lett az ország első tájvédelmi körzete, 1997-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

Az Európa Diplomát Tihany a kontinensen hatvanharmadikként nyerte el 2003-ban

A Tihanyi-félsziget délnyugati erdeje, a Szarkádi-erdő és a Belső-tó között található terület sziklái, gejzírkúpjai 3 millió évvel ezelőtt keletkeztek vulkáni utóműködés során.

A táj megkapóan változatos: az erdők, a szőlővel borított dombok és a geológiai látnivalók között két tó is tovább szépíti a szemet gyönyörködtető környezetet.

Értékes növény- és állatvilággal rendelkezik, ritka fészkelő madara a füleskuvik, a száraz pusztafüves lejtősztyeppekben pedig több szubmediterrán ritka, védett növény, így például a vetővirág, az őszi csillagvirág, a borzas szulák, a hártyás galambbegy is megtalálható.

Kapcsolódó

10 éve nem látott madár jelent meg Tihanyban

A csíkosfejű nádiposzáta Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint.