A monda szerint 1729-ben az a 40 halász építtette a Szent Mihály-kápolnát, akik egy pusztító balatoni viharból menekültek meg.

Mint a legtöbbször, most is van némi igazságtartalma a legendának. Valószínűleg átépítés történhetett, nem pedig új kápolna állításáról lehetett szó, hiszen több mint száz évvel azelőtt már állt a dombtetőn a kápolna.

HIRDETÉS

Ezt bizonyítják az épület 1946-os restaurálása során megtalált barokk freskótöredékek, melyekből kiderül, hogy 1622-ben is állt a ma látható épület.

fotó © Csodálatos Balaton

Az egyhajós, félköríves szentélyű, késő barokk, kora klasszicista stílusjegyeket viselő kőépület tornya a keleti oldalon áll, apszisa nyugatra néz.

fotó © Csodálatos Balaton

A kápolnához a Tóvölgyi László sétány, egy kicsit meredek, kacskaringós betonjárda vezet.

fotó © Csodálatos Balaton

A Szent Mihály-kápolna nem csak szakrális, hanem turisztikai szempontból is kiemelt épülete a balatoni településnek, hiszen az az istentiszteletek mellett számos kulturális rendezvény helyszíne is.

fotó © Csodálatos Balaton

A Szent Mihály-kápolna nagyobb mértékű felújítására legutóbb a 2000-es évek elején került sor.

A plébánia becslése szerint több tízezer ember sétál fel a Szent Mihály-dombra egy év leforgása alatt.

fotó © Csodálatos Balaton

Kapcsolódó

Téli, havas pompában a balatonboglári Gömbkilátó

2020-ban, az Év Kilátója szavazáson, a Xantus János Gömbkilátóra érkezett a legtöbb szavazat, s így elnyerte Magyarország kedvenc kilátójának címét.