A Balaton ütőere a Zala-folyó és torkolata

Balaton

2020. április 10. Szabó Zoltán Csodálatos Balaton

Megosztás:

A Vas-megyei Szalafőnél eredő Zala közel 130 kilométert tesz meg, míg a Balatonba ér. A folyó a múlt század második feléig a mainál jóval szélesebb, egyes részei – főleg az alsó szakasza – náddal, sással, kőrissel és égerfával benőtt mocsárvidék volt.

Ez részben akkor változott meg, amikor a korábban lecsapolt Kis-Balatont a nyolcvanas években elkezdett természet-rehabilitáció keretében helyreállították. Ennek következtében a megnövelt vízfelület és a jobb vízminőség hozzájárulásával fokozatosan javul a Balaton vízminősége, valamint változik a táj, a növény- és állatvilága. A változás más területekre is kihat, köztük a Zala és környékének élővilágára is.

A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó. Magyarország tizenkettedik legbővebb vizű felszíni vízfolyása a Duna, Tisza, Dráva, Mura, Maros, Rába, Hármas-Körös, Szamos, Bodrog, Sajó, és a Zagyva után.

Zala torkolat 2020. április 9-én, fotó © Csodálatos Balaton

Fő tápláló vízfolyása a Balatonnak, vízgyűjtő területe a tó teljes vízgyűjtő területének 45%-a!

Zala torkolat 2020. április 9-én, fotó © Csodálatos Balaton

A Zala folyó a Balaton és térségének a lelke, éltető eleme.

Zalaegerszegen és a Kis-Balatonon is átfolyik, míg a Balatonhoz ér, különleges szépséget és romantikát kölcsönöz a természetnek. A folyón túrázva nemcsak egy aktív, sporttal tarkított nappal tehetjük jobbá közérzetünket, hanem megfigyelhetjük az élővilágot, a térség növény- és állatvilágának sokszínűségét.

Zala torkolat 2020. április 9-én, fotó © Csodálatos Balaton

Sajnos napjainkban a Tisza és a Duna után a Balatonban és a Zala folyóban is kimutattak mikroműanyagokat.

Egy 2020. január végén záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során:

az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

Zala torkolat 2020. április 9-én, fotó © Csodálatos Balaton

5-10 mikroműanyag részecske található egy köbméter vízben.

A korábbi eredményekhez hasonlóan a legtöbb azonosított részecske polietilén anyagú, de emellett polipropilén, polisztirol és poli(vinil-klorid) (PVC) is kimutatható volt.

A „Mikroműanyagok édesvízi mintavételi módszertanának és mintaelőkészítésének fejlesztése” címet viselő állami támogatású projekt keretében hazánk legnagyobb állóvizét, a Balatont és annak fő táplálóját, a Zala folyót is vizsgálat alá vették.

A környezetanalitikában élen járó Wessling Hungary Kft. az elmúlt években több alkalommal is megmérte több hazai folyó mikroműanyag-tartalmát. Napjainkra már megkérdőjelezhetetlen, hogy a műanyaghulladékok jelentős része bekerül a természetes ökoszisztémákba, vizekbe, ahol azonban biológiai lebomlásuk nem történik meg.