A Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében 820 millió forintot nyert a Sümegi vár turisztikai célú fejlesztésre

Az elmúlt évtizedekben már jelentős felújítási munkák zajlottak a Sümegi várban, a mostani nagyszabású projekthez már a kivitelezőt keresik.

A beruházás során az új turisztikai attrakciók kialakításának és elhelyezésének megfelelő épületrészek megvalósítása került előtérbe.

Összefüggő, átjárható, mégis „várias” kiállítási terek kerülnek kialakításra, melyek a látogatók számára izgalmas térszerkezetűek. Építészeti szempontból és a hosszú távú fejleszthetőséget is figyelembe véve a vár keleti szárnyában található épületek tömegrekonstrukciója (kaszárnya, várnagyi ház, középkori konyha, Csabi-torony) valamint az ÉK-i gyilokjárók építése valósul meg.

A kaszárnya, várnagyi ház, középkori konyha egységes kialakítása visszaadja az elő vár környezetét; a Csabi-torony biztosítja az átjárást az északkeleti gyilokjáró két szárnya és a kiállítóterek között. A gyilokjárók kiépítése a keleti oldal felől kiegyenlíti az új fejlesztések épülettömegének átvezetését a vár magjától a Rendeki-toronyig, így a jelenleginél egységesebb, a történelmi hitelességhez közelálló, mégis turisztikai szempontból jól használható, költséghatékonyan üzemeltethető épülettömb jön létre.

A felújítás keretében megemelik a ciszterna falát, kijavítják a veszélyes állapotú falköpenyeket, dolgoznak a szerpentinúton, valamint tereprendezést kap a várudvar is.

A környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült a Sümegi vár, amely Magyarország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje.

Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. A 14. században az Anjou-királyok idején került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására.

A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték.

A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagy méretű ötszög alaprajzú bástyát, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak.

A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához. A vár állami tulajdonú műemlék, folyamatos felújítás alatt áll.

Summary

Article Name

800 milliós beruházásból szépül tovább a Sümegi vár

Description

Folytatódik a Balaton-felvidék egyik legszebb várának, a Sümegi várnak a felújítása: a beruházás érinti a keleti szárnyat és a Csabi tornyot is.

Author

Halász Gabi

Publisher Name

CsodalatosBalaton.hu

Publisher Logo