Túlzás azt mondani, hogy a Balaton mentén minden lépésnél templomromba botlunk, de az tény, hogy számos, több évszázaddal ezelőtt állított szakrális építményre lelünk.

Van olyan templom, melynek falai – dacolva a történelem viharaival és a természet erejével – még mindig méltóságteljesen törnek az ég felé, van, melynek építési idejét is homály fedi, és van, melyet sűrű erdő ölel körbe.

Olyan templomromokat gyűjtöttünk most csokorba, szám szerint nyolcat, melyek talán kevésbé ismertek, pedig látogatásuk, hogy stílusosak legyünk, megér egy misét.

Balatonlelle

fotó © Füzesy Zoltán | Csodálatos Balaton

Nem csak a Balaton déli partjának, hanem egész hazánknak az egyik legszebb műemléki látnivalója a rádpusztai templomrom, melyet valószínűleg a 13. században emeltek késő-román stílusban. A templom eredetileg egy lapos, jól kiégetett vörös színű téglából falazott félköríves szentélyből és egy ennél alig szélesebb hossznégyszögű hajóból állt. A megmaradt falak 8-10 méter magasak és az ezeken kívüli támpillérek egy rész is megfigyelhető még. Az utóbbi években rendbe hozták, parkosították a környezetét, a régi temetőt.

A Balatonlelle és Balatonszemes között, a 7-es főútból kiinduló 67-es úton lehet autóval megközelíteni, a rom Rádpuszta Árpád utcájának déli végén található.

Dörgicse

fotó © Csodálatos Balaton

A Balaton-felvidék egyik legimpozánsabb romtemploma az alsódörgicsei Boldogasszony-templom, melynek megmaradt, 22 méter magas oromfala egyszerűen káprázatos. A  templom első írásos említése 1268-ból származik, de már 1816-ban romtemplomként említik. A rendszeres felújítás és a folyamatos restaurálás megmentette a teljes pusztulástól, napjainkban parkosított terület öleli, ahonnan pazar panoráma tárul elénk.

Az alsódörgicsei romhoz Balatonakali felől érkezve az első jobbos keresztutcán haladjunk, egyből lesz is egy parkoló, ahonnan  felfelé kell sétálni, míg meg nem látjuk a csonka tornyot.

Gyepükaján

fotó © Dégi Nóra | Csodálatos Balaton

A Nagykeszi-templomrom egy ritkás ligeterdő zöldellő tisztásának közepén áll, hófehér mészkőből rakott magas tornya messziről látható. A hozzá csatlakozó, keletelt hajó közepén jókora fa magasodik az elmúlás és az élet szimbólumaként. A templom feltehetően a 12-13. században épült és védelmi funkciókat is ellátott. Erre utal az ablaktalan földszintje, hogy a felsőbb emeleteket lőrésablakokkal látták el, valamint az a tény, hogy a hajó és a torony közötti átjárás a földszinten hiányzik. A toronyba a kegyúri karzatról, az első emeletről lehetett bejutni.

A templomrom a gyepükajáni Rákóczi utca végétől murvás úton autóval is megközelíthető. A hídtól kb. 1500 méterre van.

Káptalantóti

fotó © Sáhó Sándor | Csodálatos Balaton

A Balaton-felvidék hegyeinek egyik legkisebbike a 217 méter magas Sabar-hegy, melynek tövében, Káptalantóti határában templomrom idézi a régmúltat. A 13. századi templomot valószínűleg az egykori Felsőtóti nevű település központja volt, melyet 1600-ban említenek utoljára, a török korban pusztult el, s feltehetően a templomot is ekkoriban hagyták el. A templom mind a romantika, mind a gótika stílusjegyeit magán hordozza, egyenes szentélyzáródású, rézsűs résablakokkal, néhány fala magasan megmaradt.

Káptalantótiból kiérve az aszfaltút fokozatosan földúttá válik, ezen továbbhaladva egy fás területre érünk, ahol bal kéz felől találjuk a romot

Mindszentkálla

fotó © Sári András | Csodálatos Balaton

Valamikor a 13. században emelték a Kereki-domb tövében, az egykori Kerekikál községben a templomot, melyet 1548-ban a törökök perzseltek fel. Az építmény egyhajós, keletelt, egyenes szentélyzáródású, valószínűleg déli kapuzattal, nyugati oldalán pedig kegyúri karzat lehetett. Az 1900-as évek elejétől vincellérházként használták a kicsiny templomépület maradványait, majd a II. világháborútól ismét elhagyott épületté lett.

A Zánka – Köveskál – Gyulakeszi útvonal mellett a Szentbékkállai leágazót elhagyva egy cserjékkel benőtt domboldal emelkedik ki, ennek észak-keleti lábánál található a templomrom.

Szentantalfa

fotó © Csodálatos Balaton

A szentantalfai templomrom az egykori Szentbalázs falu a 12., más források szerint a 13. században épített templomának maradványa. A templom tornya szinte teljes épségben megmaradt és falai is sokkal jobb állapotban vannak, mint a nemrég bemutatott Nagykeszi-templomrom Gyepükajánon. A templomhoz kripta és sekrestyekápolna is épült, a torony felőli oldalon háromnyílású kegyúri karzat látható. Különösen szép a nyugati oldalon kialakított, gazdagon díszített, pálcatagos bélletű csúcsíves kapu. Román kori szentélye kívül négyszögletes záródású, belül íves. A templomtól egyedülálló kilátás nyílik a Nivegy-völgyre, a Balaton nyugati medencéjére, a Hegyestűre, és a távolban még a Badacsony feltűnik.

Szentantalfán,  faluhatár után jobbról fatábla jelzi a romot és kiváló minőségű műúton juthatunk fel a templomromhoz, melyet útközben is táblák jeleznek.

Szentbékkálla

fotó © Csodálatos Balaton

A Balaton-felvidék gyöngyszeme a Káli-medence, amelyre pazar kilátás nyílik a Töttöskáli templomromtól. A valahai faluból, melyet 1296-ban említenek először, már csak templomának romjai maradtak meg. A 12-13. században állított istenházát a 19. század elején még misézőhelynek használták, de az adatok szerint 1876-ban már romként írják le. A templom mellől pazar panoráma tárul elénk a festői szépségű Káli-medencére, a túloldalán egymás hegyén-hátán emelkednek a tanúhegyek.

Szentbékkállát kelet felé elhagyva, ahol az országút dél felé fordul, kell a hegynek nekiindulni az Országos Kéktúra jelzéseit követve. Pár száz méter után érkezünk a romokhoz.

Zalahaláp

fotó © Dancs István | Csodálatos Magyarország

Zalahaláp néhány házas külterülete Ódörögd, ahol a középkorban Tótdörögd nevű település állt, és egy 1238-ból származó oklevél a templomra is hivatkozik. Mielőtt rácsodálkozunk arra, hogy ennyi évszázaddal a háta mögött, milyen jó állapotban fennmaradt az építmény, van egy kis csavar a történetben. A templomrom kelet-nyugat fekvésű, mint a középkori templomaink meghatározó része, viszont az oltár nem kelet, hanem nyugat felé néz, ez az akkoriban szokásossal pont ellentétes.  Ez alapján az feltételezhető, hogy a középkori templom alapjaira valószínűleg a 19. században épült a későbbi, most látható templom. A források szerint 1958-ban még misét tartottak az épületben. Azaz az elmúlt hat évtized alatt ment szinte teljesen tönkre. A dongaboltozat beszakadt, és az egész torony pusztulásnak indult. Így érdemes felkeresni, ki tudja meddig láthatjuk még.

Zalahaláp és Nyirád közötti útól balra, majd jobbra kell lekanyarodni, száraz időben egészen a templomig el lehet menni autóval is.

Kapcsolódó

Szent Donát-kápolnák: 8 balatoni kápolna a szőlőtőkék között

Hazánk hét borrégiójának egyike a Balatoni, ahol a szőlőtermesztés messzi múltra tekint vissza, és több kápolna viseli Szent Donát nevét.