A Hévízi-tó állapotáról, a gyógyvíz vizsgálati eredményeiről, a fürdő fejlesztéséről és a Szent András Reumakórház jövőjéről is szó esett azon a lakossági fórumon, amelyet szeptember elején tartottak Hévízen.

A több száz érdeklődőt vonzó eseményen egészségügyi, vízügyi és természetvédelmi szakemberek válaszoltak a tóval kapcsolatos kérdésekre.

A tófürdő főbejáratának közelében tartott szabadtéri fórumot Varga Balázs, a térség országgyűlési képviselője hívta össze. Mint mondta, szakértői anyagok, hatósági döntések, intézményi közlemények és politikusi nyilatkozatok korábban is születtek, de olyan nyilvános fórumra, ahol a szakemberek és a lakosság közvetlenül találkozhatott, eddig nem volt példa.

Varga Balázs hangsúlyozta, hogy a

Hévízi-tó nemcsak turisztikai attrakció, hanem az egész térség gazdaságának egyik alapja, egyúttal világviszonylatban is különleges természeti rendszer.

A tó értékét a forrás, a vízhozam és a víz hőmérséklete mellett annak kémiai összetétele, a tőzeg, a mikrobiológiai folyamatok, a lápi élőhelyek, a véderdő és a Hévízen felhalmozott gyógyászati tudás együttesen adja – fogalmazott.

A képviselő szerint az elmúlt években bizonytalanságot okozott, hogy a különböző vizsgálatok eredményeiről és a szakemberek álláspontjáról kevés információ jutott el a nyilvánossághoz.

A fürdő fejlesztése is szóba került

Varga Balázs felidézte, hogy a tófürdő főépületét 2025 márciusában statikai problémák miatt lezárták. Ez elsősorban az őszi és téli fürdőzés lehetőségeit, valamint az elérhető szolgáltatások körét szűkítette.

Arról is beszélt, hogy 2023 novemberében átfogó egészségturisztikai fejlesztést jelentettek be Hévízen, ugyanakkor szerinte azóta látható fejlesztés nem indult el. Megemlítette az ideiglenes szigetfürdőt is, amelynek megvalósítására 381 millió forintot biztosítottak, de nem készült el.

A képviselő helyi adatokra hivatkozva arról számolt be, hogy 2026 első negyedévében a magán- és egyéb szálláshelyeken a vendégek száma csaknem 36 százalékkal, a vendégéjszakáké pedig közel 39 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Naszádos Péter, Hévíz polgármestere közölte: szeptember 24-én kormányzati szereplők tájékoztatást adnak arról, milyen eredmény született a tó és környezetének fejlesztésére kiírt tervpályázaton.

A hévízi kórház jövőjéről is beszéltek

Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója szerint a hévízi kórház olyan színvonalú szolgáltatást nyújt, amely Európa más országaiban is megállná a helyét.

Úgy fogalmazott, az intézményben felhalmozott szaktudást és az ellátás színvonalát meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni. Kiemelte a kórház gazdasági jelentőségét és Hévíz identitásában betöltött szerepét is.

Holléné Mándó Zsuzsanna, a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézmény működése több szempontból is eltér egy hagyományos kórházétól. A receptre igénybe vehető fürdőgyógyászati kezelésekre az ország minden részéből érkeznek páciensek, évente mintegy 372 ezer beteget kezelnek.

Elmondása szerint 2025-ben 648 ezer vendég érkezett Hévízre, akiknek 68 százaléka külföldi volt, a városban pedig összesen mintegy 1,2 millió vendégéjszakát regisztráltak.

Nagyjából állandósult a tó vízhozama

Székely Edgár, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője a Hévízi-tó vízhozamáról és hőmérsékletéről ismertetett adatokat.

Elmondta, hogy a tó vízhozama az 1980-as évekhez képest fokozatosan emelkedett, és jelenleg másodpercenként mintegy 430 liter körül alakul, ami az utóbbi időszakban nagyjából állandósult.

A kevert víz átlaghőmérséklete 2008-ban 38 Celsius-fok volt, az utóbbi években pedig 37,4 Celsius-fok körül alakult. A szakember szerint a kismértékű csökkenés a nagyobb vízhozammal függ össze, az adatok pedig jelenleg egyensúlyi állapotot mutatnak.

Hévízen és Alsópáhokon összesen nyolc szállodának van termálkútja. Ezek együttes vízkivétele a tó teljes éves vízhozamának mintegy 8 százalékát teszi ki, ami Székely Edgár szerint nincs jelentős hatással a tó vízhozamára és hőmérsékletére.

A gyógyvíz kéntartalmát is vizsgálják

Szieberth Dénes, a Budapesti Műszaki Egyetem karsztvédelmi kutatócsoportjának vezetője a tó kénhidrogén-tartalmával kapcsolatos vizsgálatokról beszélt.

Elmondta, hogy korábban nem végeztek rendszeres méréseket, az adatok ezért meglehetősen szórtak. Az elmúlt évek vizsgálatai ugyanakkor arra utalnak, hogy elsősorban a víz áramlási iránya határozza meg, mennyire érezhető a kén szaga a tó felszínén.

Sinka Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre a tó környezetének védelmére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a térségben végzett beavatkozások a tó forrásrendszerére is hatással lehetnek, ezért a fejlesztéseknél a természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni.

A mintegy négyórás fórumon szóba került a tó melletti út forgalmának csökkentése, a véderdő és a település növényzetének kezelése, a környező lápos területek védelme, valamint az is, hogy Hévíz ismét tulajdonrészt szeretne szerezni a gyógytó üzemeltetését végző társaságban.

Kapcsolódó

TOP 20+1 látnivaló a Balaton körül

A Csodálatos Balaton minden szakasza egyedi, számos természeti és épített örökség, pazar látnivalók tárháza. TOP 20 balatoni látnivaló.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek