A páratlan természeti adottságok között fekvő Raposka területe megközelítőleg 490 hektár, lakossága nem éri el a 300 főt.

A település kelet-nyugati irányban elterülő határát a Tapolca- és a Kétöles- (Viszló-) patak, a Tapolca-Keszthely vasútvonal, valamint a Tapolca-Hegymagas-Szigliget közút szeli át.

HIRDETÉS

Raposkát először 1420-ban Repesoka néven említik. A község a 13. században még Hegymagashoz tartozik. A középkorban a Veszprémi káptalané. A 16-17. században a Gyulaffy család birtokolja. A török uralom végén az Eszterházy család tulajdonába kerül, egészen a jobbágyfelszabadításig.

A település belterülete tulajdonképpen egy zsáktelepülésnek tekinthető.

fotó © Sáhó Sándor | Csodálatos Balaton

Középkori temploma a 15. században a temető helyén állt.

Az újat 1888-ban Kastens tapolcai építőmérnök építette barokk stílusban.

fotó © Sáhó Sándor | Csodálatos Balaton

Hátsó falán a két világháború hőseinek emléktáblája látható.

fotó © Sáhó Sándor | Csodálatos Balaton

A Szent György-hegy Raposka címerében is szerepel

A hegyet jelképező zöld halom felett lebegő szőlőfürtök pedig a híres-neves Szent György-hegyi borokra utaló motívumok.

fotó © Sáhó Sándor | Csodálatos Balaton

A hegyet és közvetlen környékét földtani, növénytani, kultúrtörténeti és tájképi értékei miatt az 1970-es évek közepén tájvédelmi körzetté nyilvánították, ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik.

A múlt és a jelen jól megfér egymással az árpád korban már lakott faluban.

fotó © Sáhó Sándor | Csodálatos Balaton

fotó © Sáhó Sándor | Csodálatos Balaton

Kapcsolódó

Ilyen a tavasz a Szent György-hegyen

Virágba borult fák köszöntik a csillagászati tavasz megérkezését a Balaton-felvidék csodaszép táján, a Szent György-hegyen.

Kapcsolódó

Szent György-hegy és a káprázatos balatoni naplemente

Keletről nyugat felé a Csobánc, a Tóti-hegy, a Gulács, a Badacsony, Szigliget bazaltsipkái és vonulatai sorakoznak fel a Balaton víztükre előtt.