Ma van a Föld napja, vigyázzunk a Balatonra

Időjárás

2020. április 22. Halász Gabi Csodálatos Balaton

Megosztás:

A világméretű Föld napja mozgalom 1970. április 22-én kezdődött, és Magyarország 1990-ben az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez.

Az első Föld napján egy amerikai egyetemista, Denis Hayes kezdeményezésére 20 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Húsz évvel később – látva az ökológiai válság jeleit, a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagosodást, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét – Denis Hayes és barátai kezdeményezték egy közös felelősség vállalást: április 22-ét több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetei a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé.

1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen csatlakoznak a Föld napja rendezvényhez, mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulássá vált Magyarországon. Egy cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. És cselekedni kell!

Az elmúlt 5 év volt az eddigi legmelegebb a Földön a mérések 1900 körüli kezdete óta, és a következő 5 még melegebb lesz, ha nem változtatunk radikálisan életmódunkon. Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) szerint 10 évünk maradt, hogy elkerüljük a 1,5 fokos felmelegedést.

Aktív szerepet vállal a Balaton térsége a klímaváltozás csökkentése, illetve az ahhoz való alkalmazkodás területén.

Ebben az úgynevezett Balaton Kiemelt Térségi Klímastratégia iránymutatásai lesznek mérvadók a következő tíz évben. A Balaton és vízgyűjtője egy egységes ökológiai rendszert alkotnak, miközben a magyar tenger erős hatással van a környező területek éghajlatára, meteorológiai eseményeire.

A szakemberek szerint a 21. század utolsó évtizedeiben a Balaton gyakorlatilag lefolyástalan tóvá változhat. Az évszázad utolsó részében a nyári időszakban, július és augusztus között, 30 százalékot meghaladó átlagos csapadékcsökkenés, ugyanakkor október és december között ezt a mértéket megközelítő, helyenként elérő növekedés várható. Várhatóan kisebb lesz a Balatonba befolyó vizek mennyisége, miközben megnövekszik a párolgási veszteség. Ez a kettős negatív hatás az évszázad utolsó harmadában alapvetően megváltoztathatja a tó hidrológiai képét.

Talán ez a legpesszimistább összegzése a modellszimuláció eredmények vizsgálatának, de az bizonyos az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy jelentős éghajlati eredetű gondokkal kerülünk szembe a Balatonnál is.