Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete beszámolót közölt arról, hogy milyen a Balatonökológiai állapota az idei meleg tél után.

A tájékoztatásból egyebek mellet kiderül: bár télen nem fagyott be a Balaton, ennek nincs kimutatható hatása a tavaszi-nyári vízminőségre.

HIRDETÉS

A Balatoni Limnológiai Intézet közlése szerint az utóbbi két-három évtizedben egyre gyakoribbá vált, hogy télen nem fagyott be a tó, pedig a jéggel fedett Balatonban sajátos környezeti körülmények alakulnak ki: a szél által rendszeresen felkevert üledékrészecskék kiülepednek, a napsugárzás akadálytalanul lejut a tó üledékének felszínére. Ennek eredményeként a háborítatlan üledékfelszínen sajátos mikroszkópikus algaegyüttesek fejlődnek ki a 3-4 Celsius fokos vízben. A közlemény szerint „szerencsére ennek az állapotnak az elmaradása nincs kimutatható hatással a tó tavaszi-nyári vízminőségére”.

Mint részletezik, a Balatonban éppúgy, mint az állóvizek többségében a vízi ökológiai rendszer energetikai alapját a lebegő mikroszkópikus algák teremtik meg a nap sugárzó energiájának megkötésével. Néhány évtizeddel ezelőtt az algák túlzott elszaporodása az úgynevezett eutrofizáció komolyan veszélyeztette a tó fürdőzésre való alkalmasságát és az ivóvízkivételeket.

Kapcsolódó

Balatoni INGYENES szabadstrandok listája

Összegyűjtöttük a Balaton északi és déli partján található szabadstrandokat, ahol idilli környezetben, de belépő fizetése nélkül csobbanhatsz a Balatonba.

A vízgyűjtőterületen végrehajtott nagyberuházások (harmadik fokozatú szennyvíztisztítás, szennyvíz kivezetés a vízgyűjtőről, tározóépítések) meghozták a kívánt eredményt, ma már a tó egyetlen területén sincs kifogásolható mértékű algaelszaporodás. Így volt ez május elején is, amikor a tó legalgásabb területein, a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében az algák mennyiségét kifejező a-klorofill koncentráció 8-10 mikrogramm literenként, a tó keleti területén pedig csupán 4-5 mikrogramm literenként. Mindegyik tóterületen a tavaszi időszakra jellemző kisméretű, 10 mikrométernél kisebb kovamoszatok és egybarázdás moszatok az uralkodó szervezetek, amelyek semmiféle egészségügyi veszélyt nem hordoznak.

fotó © CsodalatosBalaton.hu

A víz küllemét a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencékben a Kis-Balaton tározórendszer területéről a zalavízzel bemosódó, a vízi és mocsári növényzet által termelt sárgásbarna oldott szerves (humin) anyagok határozzák meg alapvetően, ezért enyhén barna színű ott a víz.

A vízparton sétálók számára a parti kövek élőbevonata jelzi egyértelműen és látványosan a tavasz beköszöntét. A hullámok által locsolt parti köveken vörösmoszatok szakállszerű bevonata jelenik meg. Ez a fonalas vörösmoszat (Bangia atropurpurea) a tiszta víz egyértelmű indikátora nem tűri az állandó vízborítást. Ez az alga korábban jóval elterjedtebb volt hazánkban azáltal, hogy a működő vízimalmok kerekein megvalósult az a számára ideális állapot, hogy közel egyidejűleg vízben is volt és levegővel is érintkezett.

Tájékoztatnak arról is, hogy a múlt évhez hasonlóan 2019 első 4 hónapjára is a magas, túlszabályozott vízszint volt jellemző a Balatonban, amire a makrovegetáció (magasabbrendű növényzet) egyértelműen reagált. Voltak területek, ahol a nádas 2-3 métert is visszavonult, volt, ahol meggyérült.

Sajnos volt több olyan terület is, ahol az emberi beavatkozás miatt változott meg a parti zóna kinézete, így a tó elveszített több ezer négyzetméter lokálisan pótolhatatlan élőhelyet.

A meleg tél és tavasz következtében a nádasok hamarabb kezdték el a vegetációs szezont: míg a Balaton déli partján helyenként már március végén, addig a tó egészét figyelembe véve már április első napjaiban tömegesen jelentek meg az első hajtások. Hasonlóképpen a meleg télnek köszönhetően az áttelelő süllőhínárból jelentősen nagyobb biomassza figyelhető meg a Balatonban.

A halfaunával kapcsolatban megjegyzik, hogy egy tihanyi kövezésen is megfigyeltek balin ívást március végén (nem köztudott, hogy a tóban is képes ívni ez a faj). Húsvétkor pedig elkezdtek ívni a dévérek is, amit megzavart a viharos időjárás, de nyugodtabb körülmények között aztán folytatódott az ívás.

A tájékoztatóból az is kiderül, egy újabb idegenhonos faj is megjelent a Balatonban. Az intézet munkatársai a kis testméretű Theodoxus fluviatilis csiga terjedését folyamatosan monitorozzák a tóban. Az új faj nagyobb köveken már százas-ezres nagyságrendben is látható – olvasható a Balatoni Limnológiai Intézet szerdai közleményében.

Kapcsolódó

2019-es balatoni strandbelépő árak

A Balaton északi és déli partjának fizetős és ingyenes strandjairól, illetve a 2019 évi strandbelépőkről készítettünk listát.