Balaton
2019. június 17-én, a múzeumban tartott sajtótájékoztatón mutatták be azt a két, az autógyártás őskorából származó veterán járművet, melyek mostantól a látogatók számára is megtekinthetőek, s bemutatják, hogy miként alakultak át a hintók automobilokká.

Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója és Lakatos Ferenc, a járművek tulajdonosa a Ford T Speedster versenyautóban. Fotó © CsodalatosBalaton.hu
Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója a Ford T Speedster és a Packard 110-es hétfői bemutatásakor azt mondta: Európa egyik legnagyobb hintógyűjteményében a világ szinte minden típusa megtalálható már, de a bővítés folyamatos. Ezt a kollekciót fejlesztik tovább azzal, hogy megmutatják, miként alakultak át a hintók automobilokká.

2018 óta látható Keszthelyen az 1914-es Ford T-modell. Fotó © CsodalatosBalaton.hu
E mellé érkezett most egy 1915-ben gyártott Ford T Speedster, vagyis versenyautó, amelyen a hintókra is jellemző fakerekek, illetve fa- és rézalkatrészek dominálnak

Fotó © CsodalatosBalaton.hu
valamint egy 1941-es Packard 110-es, amely már az amerikai autógyártás virágkorát mutatja.

Fotó © CsodalatosBalaton.hu
A budapesti Lakatos Ferenc a járművek tulajdonosaként és restaurátoraként arról beszélt, hogy az autógyártás az Egyesült Államokban virágzott igazán az indulástól, ami három korszakot ívelt át.
Az 1917-18-ig tartó időszak volt a „rézkorszak„, amikor főként a rézelemek uralták a kocsik megjelenését, majd 1920 és 1930 közötti korszak hozta el az autógyártás hajnalát, 1930 után pedig a második világháborúig tartó aranykorát.
A járművekről tulajdonosuk azt is elmondta: mindhárom az elmúlt tíz évben került Magyarországra, addig az Egyesült Államokban voltak. Mindegyik alapos felújításra szorult, de sikerült elérni, hogy utángyártott alkatrészek helyett minden eredeti rajtuk. Hozzátette azt is:
sokan talán még mindig nem tudják, hogy nem Henry Ford, hanem Galamb József és két magyar társa tervezte a T-modellt, amellyel a tömeges autógyártás elindult a világon.
A Speedster elején levő dísz funkciót is betöltött: menet közben alulról egy piros szál kúszott felfelé, amely mutatta a víz hőmérsékletét a vezetőnek.

Fotó © CsodalatosBalaton.hu
Az 1936-tól gyártott Packard 110 elejét egy kerekeket tartó hölgy ékesíti.

Fotó © CsodalatosBalaton.hu
A bronzkori harci kocsitól a kocsi-szekereken át az 1910-ben készült sétakocsiig, melynek külső kialakítása már visszaköszön a lovakat leváltó, és motorral hajtott autóig.

Régészeti leletek alapján rekonstruált bronzkori harci kocsi. Fotó © CsodalatosBalaton.hu

Fonottkasos kocsi-szekér az 1800-as évek elejéről. Fotó © CsodalatosBalaton.hu

Gavallérkocsi 1890-ből, a bécsi Lohner Kocsigyárból. Fotó © CsodalatosBalaton.hu

Férfi sétakocsi az 1880-as évekből. Fotó © CsodalatosBalaton.hu

A Kölber Testvérek Kocsigyárában (Budapest) készült ez a sétakocsi, melynek alakja visszaköszön az automobilokban. Fotó © CsodalatosBalaton.hu
A Helikon Kastélymúzeum 8 milliárdos gigaberuházásáról ITT olvashatsz.


Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!