Balaton
A kilátó a 216 méteres Apáti-hegyen található; ezt a helyszínt az építtető Bakonyerdő Zrt. Tihany önkormányzatával és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal közösen határozta meg. A kilátó formája az egykori római hadiút mentén itt álló őrtornyokat idézi, erre utal a neve is.


Látjuk az apátságot, a Külső- és a Belső-tavat, Balatonfüredetés természetesen a Balatont. Tiszta időben a túlparton Siófok, Zamárdi, Balatonföldvár, vagy éppen a Kőröshegyi völgyhíd lábai is jól kivehetők.


A sziklaalakzatok a szél pusztító munkájának nyomát viselik. A félsziget belseje, a Külső-tó, a Belső-tó és az ősközség, a háttérben pedig Balatonfüred látványa nyújt maradandó élményt.




A hegytetőn- a részben másodlagos gyepekben-egész sor mediterrán-szubmediterrán növény él, köztük a vetővirág, az őszi csillagvirág, a borzas szulák, a hártyás galambhegy. Megtalálható itt a töviskés lucerna, több árvalányhajfaj és a törpe nőszirom is.


A keleti oldal szikláin virít a cseh tyúktaréj a panon madárbirs és a bokros koronafürt. A délszaki klíma a rovaroknak is kedvező, a hazánkban ritka, nagy termetű mediterrán kabócafajok is megtalálhatók itt: az óriás énekes kabóca és a mannakabóca. Ezzel azonban még nincs vége az Apáti-hegy nevezetességeinek. Déli oldalán található ugyanis a félsziget egykori híres levendulásainak utolsó maradványa. A művelés felhagyása óta az eredeti növényzet részben visszatért, a levendulatövek köze elgyepesedett. A levendulás központi részén – mintegy 5 hektáron – a természetvédelmi kezelő (BFNP) a cserjék rendszeres irtásával, legeltetéssel fenntartja a régi állapotát. Ezen a területen virít a valószínűleg szintén egykori termesztésből kivadult gyapjas gyűszűvirág, mely fokozottan védett növényfaj. Az itt előforduló védett rovarok közül a mandulacincér érdemel említést.






Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!