fotó © Kovácsné Csonkás Erika Veronika

HIRDETÉS

A Balaton nekem nem csak a nyarat, a vízi sportokat jelenti, hanem a túrázást is minden évszakban gyönyörű, megunhatatlan tájain.

A Tihanyi-félszigeten már bebarangoltam az őslevendulást lila-kék pompájában, végigjártam az egykori legendás motorversenyek pályáját, az idén 2018. február 3-án pedig másodszor csábított el a Téli Tihany teljesítménytúra 10 km-es távja.

Ugyan az időjárás nem éppen a telet idézte és csak délután, amikor három órás gyaloglás után a célegyenesbe értem, kezdett el zuhogni a hó, de a táj így is, téli álmában, látszólagos szürkeségében fenséges, ahogy tükörképével a Belső-tó vízén büszkélkedik az Apátsági Templom, s mint gyöngyszemek simulnak hozzá a domboldal házai vagy, ahogy a Kis-erdő-tetőről a kitárulkozó körpanoráma a végtelen szabadság érzetét kelti.

Nem tudok betelni a látvánnyal, időznék tovább itt a sziklák tövében.

fotó © Kovácsné Csonkás Erika Veronika

Meg kell még birkóznom az Óvár magaslatával, hogy azután a Balatonhoz leereszkedve a smaragd színre váltó öböl játszadozó hattyúit lefényképezzem.

fotó © Kovácsné Csonkás Erika Veronika

Tájidegen lenne ez a madár? Giccses képek közkedvelt témája? A hattyúkat nem, de ezen gondolataimat elhessegetem.

Odébb csendes, üres a kikötő, néhány vadkacsa himbálózik a hajók helyén a feltámadó szélben.

fotó © Kovácsné Csonkás Erika Veronika

Egy pillantás fentre, a méltóságosan trónoló templomra, levelüket vesztett faágak keretezik a képet.

fotó © Kovácsné Csonkás Erika Veronika

A Kálváriához vezető szerpentinen utolsó kilométerükkel birkóznak a túrázók.

Mire felérek, hózivatarba veszik a kilátás, a víz zöldes-kékes színeit legyőzi a mindent átható fehérség.

fotó © Kovácsné Csonkás Erika Veronika

Füred házai, a déli part körvonalai sem látszanak. Színtelenség, semmiség?

Egyáltalán nem, inkább lenyűgöző. Az utcákat belepi a hirtelen jött hó, célba érek.

Kellemes túra volt szapora léptekkel, nem megerőltető, inkább felüdítő testnek és léleknek, egy kis belefeledkezés, eggyé válás a természettel. Nem, nem kellett sietni, rohanni, versenyezni, csupán nézni, szemlélődni, elmélkedni – akár az élet értelméről -, lelassulni gondolatban, élvezni a mozgást, megtisztulni.

Köszönet a rendezőknek a szervezésért, az útbaigazító jelzésekért (egyszer sem tévedtem el) és a vendéglátásért az ellenőrző pontokon.

Jövőre ugyanitt!

Szöveg és fotók: Kovácsné Csonkás Erika Veronika
Zalaegerszeg
2018. február

Ez egy fantasztikus OLVASÓI ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ volt fotókkal kiegészítve. Amennyiben neked is van egy történeted, élményed, érdekességed a Balatonnal kapcsolatosan, küld el nekünk az info@csodalatosbalaton.hu e-mail címre és mi megjelenítjük.