A Káli-medencében fekvő Kapolcs felett emelkedő Királykő bazaltoszlopai feltehetően egy 80×50 méteres földvárat, Attila várát határolták.

Kapolcs a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben fekszik, a forrásokkal, és erdőségekkel körülvett Balaton-felvidéki Eger-völgyben. A század elején ősember nyomaira bukkantak a környéken. A leletek alapján feltételezték, hogy az ősember számára az ún. Pokol-lyuk szolgált lakhelyül. A falu felett emelkedő Királykő bazaltoszlopai feltehetően egy 80×50 méteres földvárat, Attila várát határolták. Még ma is jól kivehetőek a régi sánc szélei.

Kapolcs a római korban is lakott település volt. 1962-ben feltárták egy római síredikula felső részét, de erre vezetett Budát az Adriával összekötő nagy hadiút, a Via Magna is.

A településtől délkeletre magasodik a Királykő monumentális sziklacsoportja. Anyaga bazalt, amely a Bakony és a Balaton-felvidék egyik jellegzetes kőzettípusa. A sötétszürke színű, kiömlési magmás kőzet a felszínre kiáramló izzó, forró kőzetolvadékból kristályosodott ki viszonylag rövid idő alatt, ezért apró ásványméretek jellemzik, amelyek szabad szemmel is alig látszanak.

A Királykő térségében fellelhető sziklaképződmények, népies elnevezéssel „bazaltorgonák” testvérei a Badacsonyban vagy a Szent György-hegyen találhatók.