Vörs legjelentősebb épített öröksége az 1720 körül felszentelt Szent Márton templom, melyet 100 évvel később bővítették, késő barokk stílusban átépítették.

Vörs először 1261-ben szerepel iratban, amikor az örökös nélkül elhunyt Elek Wörs birtokát IV. Béla király Csák Bánnak adományozta. A vörsiek a XVIII.század elején, Festetics Pál birtoklása idején telepedtek le a község jelenlegi területére. Ezt követően is a környék legnagyobb földbirtokosa a Festetics család volt.

A település legjelentősebb építménye a Szent Márton tiszteletére szentelt, ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom. Az 1720-ban késő-barokk stílusban épült templom nevezetes, barokk stílusú tornyát 1845-ben kapta. Mai formáját 1906-ban nyerte el.

Főoltárának közepén Szent Márton könyvet és fehér ludat tartó szobra áll. A kereszthajóban az Amiens-i jelenetet ábrázoló modern üvegablak van. A templom előtti Szentháromság szobor talpazatán Szent Domonkos, Szent Vendel és a kezét áldásra emelő Szent Márton püspök szobra látható.

1948 óta advent első vasárnapjára a templomban építik fel Európa legnagyobb természetes anyagokból, mohából, zuzmókból, élethű figurákból készülő beltéri híres betlehemét, amely Európa egyik, ha nem a legnagyobb templomon belüli betleheme.