A Siófokhoz közeli Ádánd határában emelkedik egy középkori templom maradványa.

A középkorban a mai Ádánd területén több település is volt, ezek egyike Hetye. A falu neve 1082-ben Predium Kexa alakban fordul elő a veszprémi káptalan birtokai között. A falu papja (sacerdos) 1327-ben András. A pápai tizedjegyzék alapján a somogyi főesperességhez tartozott, papja, Jakab 1333-4-ben évi 22 kis dénárt fizetett. 1343-ban a templom patrocíniumát (Szt. János) is megemlítik.

Ádánd község határában máig áll impozáns, középkori téglatemplomának háromszintes tornya a csatlakozó templomrész falcsonkjaival.

A falubeliek Törökhagyásként emlegetik a romot. A négyzet alapú, két emelet magas torony déli és nyugati falán kis, lőrésszerű gótikus ablakok vannak, fölöttük az emeleten nagyobb alakú kettős ablakok befalazott helye látható. A torony a legfelső szint kivételével román kori, befalazott ikerablakokkal, nyugati oldalán félköríves ablakkal, felette hangréssel. A legfelső szint kőkeretes ablakai alapján gótikus.

A torony keleti falán az egykori karzat boltozatának íve látszik. A torony egyik oldalán gótikus támpillérroncs található rézsűs fedéssel. A templomot temető veszi körül. Hetye falu a török korban elnéptelenedett.

1888-ban Szabó István régész folytatott itt ásatásokat. Az előkerült leletek (néhány edény, patkó, csat, kés, egy kis ezüstérem) a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek. A 800 éves templomrom a térség kiemelkedően értékes műemléke. Ma az aláásások, illetve a támfal tégláinak elhordása miatt sajnos súlyosan veszélyeztetett.