Szent Kereszt-kápolna Kisapáti
Kisapáti, külterület, 8284 Magyarország
A 13. század első felében építették a Szent György-hegy keleti oldalán, a Kisapáti felett álló Szent Kereszt-kápolnát.
A kápolna a török korban rommá válik, majd a 18. század első felében újjáépítik. A török után kissé távolabb költöző falu jelenlegi temploma 1772-ben épül, ekkor elhagyják az épületet.
1958-ban került sor az épület helyreállítására, az azt követő évtizedek állapotromlása tette indokolttá az újabb javításokat és azt megelőzően a kutatás elvégzését. Az egyhajós kápolna felmenő falaiban is középkori, amelynek azonban párkányvonala már elpusztult. A barokk újjáépítés során nagyméretű ablakokat alakítottak ki, a középkori, egyszerűen tagolt déli kaput részben befalazták, és az új kőkeretes barokk kaput kissé kelet felé eltolva helyezték el. Északon sekrestyét toldottak a kápolnához. Az épület környezetében elsősorban a hegy felől jelentős a feltöltődés.
A kápolna nyugati végfala előtt két párhuzamos kőfalazat látható, a felmenő falazaton azonban nincs falcsorbázat, és a falakat sem zárja nyugati keresztfal. Alapozásuk ugyanakkor jelentős mértékű. Mindezek alapján felvethető, hogy egy másodlagos torony visszabontott alapozása lehet. Az épület érdekessége a sekrestyébe vezető reneszánsz ajtókeret. Az ajtó nyilvánvalóan másodlagos, felvethető azonban, hogy a jelenlegi kőkeret nem ide készült, hanem talán a déli kapuban állhatott. Ez esetben feltételezzük, hogy nem a barokk újjáépítéskor alakítják át először a déli kaput, hanem az már korábban megtörtént. A kápolna belső terében festés maradványai találhatók, amelyek az 1958-as helyreállítás óta tovább pusztultak.
Ez a terület a XIII. század elején a pannonhalmi apát birtoka volt, aki 1244-ben vagy 1245-ben kápolnát építtetett ott. A helyreállítás során előkerült a templom déli falán két kis méretű, de már kissé csúcsíves ablak; és a szentély keleti falában ugyancsak egy keskeny ablakot bontottak ki. Ezek az ablakok belülről még keskeny, román kori formát és méretet követnek, csak külső, kifelé erősen bővülő kávájuk záródik alacsony, „nyomott” csúcsívvel. Minden bizonnyal eredetileg három egyforma, szimmetrikus elrendezésű kis ablak volt a kisapáti templom déli falában, de a középsőt a barokk kori átalakítás idején vágott nagyobb ablakkal elpusztították. A hajó északi oldalán később épített sekrestye reneszánsz bejárata elárulja, hogy e rész a XV—XVI. század fordulója táján épült. A Szent Kereszt-kápolna koragótikus ablakaival formailag némi hasonlóságot mutatnak a szigligeti Avasi-torony felső ablakai, bár azok rendeltetésük és helyük miatt más méretűek, arányúak.
