Kék kápolna, Balatonboglár
Balatonboglár, Kék Kápolna, Kápolna utca, Magyarország
1856-ban, más források szerint 1891-ben Körmendy Lajos gyógyszerész és földbirtokos építette Balatonbogláron a neogótikus stílusú Kék kápolnát a család síremlékeként.
Egy alapítványi levél tartalmazza a kápolna építésének körülményeit:
“Alulírott Körmendy Lajos boglári lakos a Boglár község álltal, ennek 1891 évi július 27-ikén és 1893. évi szeptember hó 1-ső napján tartott képviselőtestületi gyűlésben nekem teljes tulajdoni joggal adta az úgynevezett temetődombon lévő köztemetőnek déli oldalán 500 négyszögöl területet, melyre családom részére sírboltot, s e fölé egy római kath. kápolnát építettem. Melyben szentmise is szolgáltatik, ezt biztosítani óhajtván, a kijelölt területen, sírbolt és kápolna örök időkre a szánt célra használható….”
A kápolna sorsa 1966-ban vett érdekes fordulatot, amikor az elhagyottan álló épületet Galántai György képzőművész felfedezte és Czövek Jenő balatonboglári plébános támogatásával, valamint a Veszprémi Egyházmegyei Hatóság jóváhagyásával 1968-ban a kápolna művészeti célú használatára 15 éves bérleti szerződést kötöttek.
A következő két évben Galántai a kápolnát alkalmassá tette arra, hogy a nyári időszakban műteremként és “alternatív művészeti intézményként” működtesse, kezdetben “Kápolna Tárlat” elnevezéssel. Ez a kiállító hely aztán országosan ismert „keltetője”, találkozóhelye lett mindazon képzőművészeknek, akik a kor aczéli kultúrpolitikáján kívül rekedtek.
A tárlat körül azonban hamar gyülekeztek a viharfelhők és vélt, vagy valós botrányok után végül bezárták, majd a kápolna állami kezelésbe került és felújítás után ismét kiállítóhellyé vált.
A Kék kápolna és környezete 2012-13-ban ismét megújult és az immár Szent Erzsébet Emlékpark néven működő egykori temető kiváló helyszíne a sétáknak.
