A legrégibb kékkúti házat, a jelenlegi Tájházat, az Egyed család építtette 1799-ben.

Kékkúton találjuk a Káli-medence legrégibb, az egész Dunántúlon egyedülállóan érdekes, 18. században épített népi műemlék lakóházát.  Az ősi formákat mutató, 18. századi füstöskonyhás, nádfedeles lakóházban és a hozzátartozó istállóban rendezték be a tájházat. Ez a ház a tájegység legrégibb népi műemlék épülete.

A legrégibb kékkúti házat az Egyed család építtette 1799-ben. A tetőt, a tornác födémét két vaskos, kőből falazott oszlop tartja. A ház tetejét felépítésekor szalmazsúppal fedték, ezt később náddal váltották föl. Az oromfalakat kőből falazták föl. A házban két kamra volt, egy elől és egy másik hátul, a konyhából nyíló bejárattal. Ez építési mód egy viszonylag távoli vidék, Göcsej úgynevezett kiskamrás épületeivel mutat rokonságot. A berendezés nem egykorú az épülettel, hanem egy száz esztendővel későbbi állapotot mutat be: a XX. század elejének paraszti háztartása, tárgyi kultúrája, gazdálkodása ismerhető meg belőle.