1339-ben említik először írásos emlékek a Szent András tiszteletére emelt templomot, melyet Dörögdi Miklós egri püspök és rokonainak ősei építették.

Az egyhajós, keletelt templomot a Dörögdi-család építtette a XIII. században, román-stílusban, melynek Árpád-kori előzménye, a mai hajó Ny-i részén helyezkedik el. A templomot Dörögdi Miklós – a román alapfalakat meghagyva -, 1347 körül gót-stílusban teljesen átalakítja és megnagyobbítja.

A török alatt, 1547-ben Felsődörögd nyomtalanul elpusztult, míg templomából csak szentélye és sekrestyéje maradt fenn – meglepően magas falakkal- romokban. Mai napig jól kivehető a szentély DK-i végfalának -a belső sarkánál- a boltozás indítása és a faragott indítóköve. A templom legszebb s legjellemzőbb részei a már igen gyér freskómaradványai. A szentély falai kisebb jelenetekkel voltak ábrázolva. Minden képosztályban van egy glóriától övezett festett fej. Hajója elpusztult, csak alapfalai maradtak meg a földben.

A török pusztítást tovább tetézte a romos templom 1840-es felrobbantása, hogy építőanyagot nyerjenek az uradalmi magtárhoz. A templomromot 1975-ben tárták fel, amikor bronzkori urnasírokat, római kori épület maradványait, középkori sírokat pénzérmékkel, díszes övet, ezüstgombokat is találtak. Az itt talált faragott vörös homokkő keresztelőmedencét a Szűz Mária Neve római katolikus templomba szállították.

Csak keletelt, egyenes záródású szentélye és az ehhez délről csatlakozó négyzetes sekrestyéje ismert, gótikusan átépített formában. A sekrestye templom felőli, északnyugati sarkában csigalépcső vezetett a szentély boltozata feletti kápolnába. A szentélyt a sarkokba állított oszlopokra támaszkodó bordás keresztboltozat fedte, a sekrestye boltozatának bordái pedig magasan, a falsarkokra támaszkodtak. A szentély keleti végén magas és keskeny koragótikus ablak van, hasonlókat, de kisebb méretűeket találunk a sekrestye keleti és déli oldalán is, az utóbbinak csak a fele maradt meg. — Románkori formáját nem ismerjük.

A tihanyi múzeumban kiállított emberalakos pillérfő és a jelenlegi rk. templomban levő szalagfonatos keresztelő medence a románkori templomból származik. Mindkettő XII. századi faragvány. A templomrom Taliándörögd településen a Petőfi Sándor utcáról jobbra letérve érhető el.