Hévíz
Hévíz vonzereje mindig is a testi-lelki feltöltődés körül forgott: megmártózni a világon egyedülálló termáltó gyógyvizében, iszappakolásokkal, súlyfürdővel, gyógytornával és masszázzsal emlékeztetni a megfáradt ízületeket arra, mit és hogy tudtak csinálni korábban.
Hévízen, ahol már a gyógyvíz párájával telített levegő is szinte gyógyít, nem nehéz letenni kicsit lelki terheinket sem, egy-egy séta alkalmával egyszerűen a mocsaras, madárfüttyös védőerdő sétányainak valamelyik padján felejteni a munkanapok stresszét. A gyógyfürdő és erdőfürdő áldásos hatásait naponta élvezhetik az idelátogatók, hiszen el sem kell hagyni értük a belvárost.
Kicsit nagyobb sétával – vagy egy darabon a kedvelt belvárosi kisvonattal – érdemes felfedezni a körülbelül 2 kilométerre található hévízi szőlőhegyet is. Az ikonikus héttornyú „kék” templomtól nagyjából bő negyedórás sétára található a zöld színű Jézus Szíve Templom, ahol a Zrínyi utcán egyenesen tovább haladva, a településtáblán túl, újabb 10 perces sétával érjük el a kálvária domb alját.
FOTÓ: Noé Veronika | Csodálatos Balaton
FOTÓ: Noé Veronika | Csodálatos Balaton
FOTÓ: Noé Veronika | Csodálatos Balaton
FOTÓ: Noé Veronika | Csodálatos Balaton
FOTÓ: Noé Veronika | Csodálatos Balaton
FOTÓ: Noé Veronika | Csodálatos Balaton
FOTÓ: Noé Veronika | Csodálatos Balaton
FOTÓ: Noé Veronika | Csodálatos Balaton
FOTÓ: Noé Veronika | Csodálatos Balaton
FOTÓ: Noé Veronika | Csodálatos Balaton
FOTÓ: Noé Veronika | Csodálatos Balaton
FOTÓ: Noé Veronika | Csodálatos Balaton
Gyalog, autóval és kerékpárral is egyszerűen megközelíthető, és el sem téveszthetjük, hiszen a fentebb húzódó egregyi borutca végén magasodik a környék legöregebb Árpád-kori temploma, a Szent Magdolna templom, amely segíti a tájékozódást.
Egregy új kálváriája, mint a legtöbb keresztút, a domb alján indul, s Krisztus szenvedéseinek 14 stációját felvonultatva kanyarog fel a tradicionálisan egy magaslaton állított keresztig. Innen, a temetőkert aljától, a tervek szerint majd kőlépcső vezet a Szent Magdolnának ajánlott kőgúlasisakos temetőkápolnáig, ám jelenleg a temető kerítése mellett a dombon tovább haladva érjük el az egregyi borutcát. A templomtól visszafelé haladva az utca alján balra fordulva újra a Zrínyi utcába érünk – a zöld templomhoz és a mögötte húzódó római kori romkerthez.
Csupán fél órányi sétára a belvárostól az egregyi kálváriánál más jellegű csend-oázis várja az elvonulni vágyókat, mint a mesebelinek ható mocsári ciprusok közt a tó körül.
Egregyet, amely 1946-ig önálló település volt, 1221-ben említi először oklevél. Római alaprétegre emelt templomának pontos építési ideje nem ismert, ám a torony, az ikerablakok és az oszlopfők kialakítása miatt a tatárjárás előtti időkre, a 13. század közepére datálják.
A kálváriák, amelyek Krisztus kereszthalálának szenvedéseit hivatottak emlékezetünkben tartani, legtöbbször hegyre, magaslatra épültek a település szélén. Gyakran kapcsolódnak temetőhöz, és a bejárattal ellentétes oldalon gyakran kápolnát emeltek. A stációk általában oszlopok vagy kápolna alakú kis fülkék, a dombon az elmaradhatatlan fakereszttel, valamint Krisztus szenvedéseinek egy-egy jelenetét ábrázoló képpel vagy domborművel. A kacskaringós sétány sem véletlenszerű esztétikai elem, ugyanis általánosnak mondható elvárás volt az egyház részéről, hogy a keresztutat járó hívő minél többet gyalogoljon.
Sajátosan csendes, békés miliőjükkel a kálváriák ma már nem csak vallásos látogatókat vonzanak. Bár a teremtő ajándékait, a számunkra oly természetes dolgokat, mint a csendet, a napfényt, az árnyékot, a zöld ezer árnyalatát és a gyümölcsfák terméseit élvezve nem hívő emberként is furcsa érzés az eredeti funkciójukon elmélázni, s végig nézni a képeken ábrázolt kereszthalálhoz vezető stációkat.
Sok gyógyhelyen található kápolna vagy valamiféle emlékhely, ahol a gyógyult betegek valamiféleképp köszönetet mondhatnak – Hévízen érdemes ellátogatni ide, és ezen a szakrális helyen megpihenni, kikapcsolódni, feltöltődni, s itt hálát adni egészségi állapotunk javulásáért, vagy bármi másért. Hisz nem hívő emberként is tudunk egy imát: azt, hogy köszönöm.