Vulkánok kupaca a Balaton-felvidéken

Az időjárás pusztító hatása letarolta a lazább felszínt, de a bazalttal, a megszilárdult kiömlő lávával, nem bírt el. Így alakultak ki a tanúhegyek a megszelídült vulkánok földjén.

A tanúhegyek közül négynek, a Tóti-hegynek, Gulácsnak, Hegyesdnek és Szigligetnek szinte szabályos kúp alakja van, míg a másik négynek: Haláp, Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc sima a teteje. A magyarázat az, hogy utóbbiak esetében hevesebbek voltak a vulkánkitörések és a robbanások levitték a vulkánok csúcsát.

A CsodalatosBalaton.hu hivatalos Facebook-csoportjába Bányai Barbara töltött fel fotókat néhány tanúhegyről.

Badacsony

11 kilométer a koporsó formájú Badacsony kerülete, amely 434 méterével a tapolcai medence legmagasabb tanúhegye. A többi tanúhegynél is látványosak, de talán a Badacsony oldalában a legfeltűnőbbek az organasíp- illetve a karmolászerű kőalakzatok, mintázatok. Az orgonasípok kialakulása a vulkánkitörésekre vezethető vissza, a bazalt ugyanis nagyrészt ilyen függőleges oszlopokban hűlt ki.

Csobánc

A Csobánc, a maga 376 méterével talán a legnehezebben meghódítható tanúhegy a Balaton-felvidéken a sokszor törmelékes, meredek terep miatt. De a panorámáért érdemes erőt, na és bátorságot meríteni! Csobánc a lapos tetején emelkedő várról lett talán még ismertebb.

Tóti-hegy, Gulács és Badacsony

Balra, a cukorsüveg alakú Tóti-hegy magasodik a tengerszint fölé 347 méterrel. Bazaltcsúcsa harmadkori vörös homokkőre épült. A Tóti-hegy a Gulács kistestvére: a két hegy alakja teljesen egyforma, csak a Tóti-hegy egy kicsit kisebb. A Gulács – részben bokrokkal és fákkal fedett – hegycsúcsról felejthetetlen kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, a Balatonra és a Keszthelyi-hegységre.

#CsodalatosBalaton Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!