Nem véletlen cikkünk címében a feltételes mód: Schwarz Dávid már nem élte meg az általa tervezett léghajó próbaútját, amely nem is a Balaton felett repült, no és 1897-ben teljesen más képet látott volna a Balaton felett.

De az vitathatatlan, hogy Schwarz, aki 1850-ben Keszthelyen született, megalapozta a léghajó további fejlődésének irányát és megvetette a korszerű repülőgépek építésének alapjait.

2016-ban a Keszthelyi Települési Értéktár Bizottság „Schwarz Dávid és léghajóját” felvette a Keszthelyi Települési Értéktár ipari és műszaki megoldások szakterületi kategóriájába.

Szegény kereskedőcsalád hetedik gyermekeként látta meg Dávid a napvilágot Keszthelyen, s alig múlt két éves, mikor édesapja elhunyt. Az elemi iskolát szülővárosában végezte, majd ott kezdte kereskedőtanonc napjait, melyet 13 éves korában már féltestvére üzletében, a horvát-szlavonórszági Zupanjan folytatott.

Ezt követően fűrésztelepen, erdőbirtokokon, fafeldolgozó üzemekben dolgozott, s már akkor megcsillant technikai érzéke, feltalálói vénája, hiszen számos újítását alkalmazták fafeldolgozó- és szállító gépeken.

1880-ban vette el feleségét, Melániát, aki egy jómódú zágrábi fakereskedő lánya volt.

Schwarz Dávid és felesége, fotó © Wikipedia

Egy ideig a világtól elzárt területen irányította a fakitermelést.

A hosszú és magányos estéit olvasással töltötte, s a felesége jóvoltából kapott könyvek között több műszaki kérdéseket taglaló kötet is lapult. Ezeket lázasan forgatta, s rövid időn belül a műszaki tudományok, a technika szenvedélyévé vált. Különös érdeklődéssel fordult a léghajózás elmélete és a könnyűfém-szerkezetek technológiája felé.

Oly annyira, hogy vállalkozása ezért hanyatlásnak indult, mindenét pénzzé tett s azt kísérleteibe fektette. A környezete érthetetlenül figyelte a változást, egyre hóbortosabbnak tartotta, de felesége végig támogatta őt.

Tihany felhő alatt, fotó © CsodalatosBalaton.hu

1892-re készítette el Schwarz léghajójának tervét, amely újszerűségével több alapvető ponton is eltért az elődeinek és kortársainak hasonló konstrukciójától.

Egy olyan léghajót tervezett, amelynek belsejében teljesen új, rácsszerkezetű, alumínium-merevítőrendszert álmodott, a meghajtás és az irányítás céljára négyhengeres benzinmotorral forgatott légcsavart képzelt el. Mindezek alapján joggal tekinthetünk a keszthelyi Schwarz Dávidra, mint a szilárd burkolatú, kormányozható léghajó feltalálójára.

Tihany és Badacsony, fotó © CsodalatosBalaton.hu

Tervét az Osztrák-Magyar Monarchia bécsi hadügyminisztériuma anyagi támogatás híján visszautasította, de az orosz hadügyminisztérium szerződést kötött vele a léghajó megépítésére. Ez azonban elég nehézkesen haladt, melynek szerződésbontás és az anyagi támogatás megvonása lett a vége.

Schwarz nem adta fel, s felkereste Carl Berg alumíniumgyárost, aki addig is segítette őt. Így, az új szerződés értelmében, Poroszországnak épített léghajót. S bár a kivitelezés ekkor is vontatottan haladt, 1896-ra elkészült a léghajó, melynek október 9-re tervezett próbarepülése meghiúsult, mert a rossz minőségű hidrogéngáz képtelen volt a szükséges hajtóerőt biztosítani.

Tihany, fotó © CsodalatosBalaton.hu

1897 januárjában kapta a hírt Schwarz Dávid, hogy átvehető a kifogástalan minőségű hidrogéngáz, valamint a porosz hadügyminisztérium is engedélyt adott az újabb próbarepülésre.

De a sors fintora, hogy napokkal ezután, talán a túlfeszített munka, és a balsikerek következtében, váratlanul összeesett és meghalt.

A próbarepülés előtt, fotó Wikipedia

A próbarepülést Schwarz hajtotta volna végre, de az élők sorából való távozása miatt 1897. november 3-án egy léghajós gyakorlattal egyáltalán nem rendelkező tiszthelyettes emelkedett a levegőbe.

A felszállást annak ellenére megkezdték, hogy a talaj közelben 7,5 m/s sebességű, azaz erősnek számító szél fújt. A léghajó viszonylag hamar 460 méter magasságba emelkedett, ahol a szélsebesség már meghaladta a 14 m/s-ot, ennek ellenére széllel szemben is sikerült előrehaladnia. A légcsavartárcsáról azonban váratlanul lecsúszott a hajtószíj, emiatt a léghajó kormányozhatatlanná vált. A gondolában helyet foglaló Jagels ettől annyira megrémült, hogy hirtelen túlontúl sok gázt engedett ki a szelepen. Ennek következtében a léghajó rohamosan süllyedni kezdett, és a durva földet érés következtében megsérült.

A megsérült léghajó, fotó Wikipedia

A Die Reichswehr, az osztrák hivatalos katonai szaklap 1897. november 6-i számában így írt az eseményről:

“…a felszállás a várakozásnak megfelelően történt, a léghajó leküzdötte az ellenszelet, amit a megfigyelő tisztek nagy elégtétellel a léghajó kormányozhatóságának bizonyításaként üdvözöltek. A kísérlet tökéletesen sikerült volna, ha a szél nem dobja le a hajtószíjat először a jobb, majd a bal légcsavarnál. Ha a szíjakat védőszerkezettel látták volna el, – ez nem történt volna meg, de senki sem látta előre ezt az eshetőséget… A léghajó a jelenlévő mérnökökben csodálatot keltett. Különleges érdemként említették mind a léghajó felépítésének módját, mind annak ötletét. Méltányolták a gondola fix rögzítését a hajótesten, ami nem sikerült, vagy eszébe sem jutott senkinek Schwarz úr elődei közül.”

Ferdinand von Zeppelin német gróf is ott volt a próbarepülésen, aki később 15 ezer márkát fizetett Schwarz özvegyének a találmány jogaiért, s a javított jármű 1900 nyarán a levegőbe emelkedett, de már Zeppelin nevével.

1931-ben a “Graf Zeppelin” Ausztriából indulva, a csepeli repülőtérre tartva, Keszthely felett is elrepült.

Keszthelyen szülőházát 1978-ban elbontották, de nevét a Goldmark-panteonban elhelyezett emléktábla, illetve utca és lakótelep is őrzi.

Summary

Article Name

Így láthatta volna Keszthely szülötte a Balatont léghajójából

Description

460 méterre szállt fel Schwarz Dávid léghajója, melynek tervei alapul szolgáltak a Zeppelin léghajó elkészítésében, s ami Keszthely felett is átrepült.

Author

Halász Gabi

Publisher Name

CsodalatosBalaton.hu

Publisher Logo