Az Év Hídja lett 2019-ben a Kőröshegyi Völgyhíd
A Kőröshegyi völgyhíd az 1872 méterével Magyarország leghosszabb hídja, s a Balaton déli partjára utazók kevesebb, mint egy perc alatt haladnak át a 87 méter magasban átvezetett 2×2 sávos autópályán.
2015 óta minden év május 11-én tartják a Közlekedési Kultúra napját, mikor különböző rendezvényekkel hívják fel a figyelmet a közlekedés sokszínűségére, a biztonságtudatos, egymásra odafigyelő közlekedési magatartás fontosságára.
A Közlekedési Kultúra Napjához pályázati felhívások is kapcsolódnak, s a döntő bizottságok minden évben kiválasztják az év hídját, körforgalmát, KRESZ parkját, közlekedésbiztonsági fotóját, valamint közlekedési kiadványát.
2019-ben a Kőröshegyi Völgyhíd nyerte el az Év hídja elismerést
A díjat a Hidászokért Egyesület és a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Közlekedésbiztonsági Tagozata közösen alapította. Céljuk az volt, hogy a Közlekedési Kultúra Napján a hidakra is ráirányítsák a figyelmet.
A tematikát és a jelölt hidakat idén a a Hidászokért Egyesület munkacsoportja választotta ki, és az értékelés során öt szempont szerint osztályoztak:
- Hídalak és erőjáték összhangja
- Arányosság (például nyílásméretek)
- Igényesség a részletekben
- Környezetbe illeszkedés
- Történeti jelentőség
2019-ben a Zebegényi, a Nagyrákosi, a Veszprémi Szent István, a Márkói, a Varasdi, a Dulácska, a Bagódombi, a Szebényi és a Gyulafirátóti völgyhidak mezőnyében mérettetett meg a Kőröshegyi Völgyhíd, s érte el a legtöbb ponttal járó Év hídja kitüntető címet.
A Kőröshegyi völgyhíd szinte napra pontosan 3 év alatt épült fel, 2007. augusztus 8-án adták át ünnepélyesen a forgalomnak.
A híd, mint „többnyílású, folytatólagos, felsőpályás, változó magasságú, támaszok felé parabolikusán kiékelt, egyszekrényes, kétcellás feszített vasbeton gerendahíd” épült meg. A 13 darab 120 méteres és a végek felé 95, illetve 60 méterre rövidülő nyílásból álló szerkezet 4000 méter vízszintes ívelésével, egységes 2,86 százalékos esésével illeszkedik a Dél-Balatoni tájba.
A pillérek közül hét eléri, vagy meghaladja a 70 métert, kettő pedig 30 centiméter híján 80 méter magas. A pillérek építéséhez használt toronydaru gémmagassága egyes esetekben elérte a 100 métert.
A felszerkezet építését a két hídvég felől kezdte meg a kivitelező, szabadon betonozásos technológiával. Az átadási határidő szorítása a technológia megváltoztatására kényszeríttette a kivitelezőt. Az új építési eljárás szerint a híd elemeit 1,50 m-rel rövidebbre gyártották a terepszinten, majd onnan a kissé „könnyített”, 620-670 tonnás elemeket a szabadszereléses technológiához átalakított szerelőhíddal, speciális emelősajtókkal és pászmákkal emelték fel.
A híd tervezője a Hídépítő Zrt. és a Pont-Terv Zrt. volt. Építője a Hídépítő Zrt. volt.