Balaton
Balatonudvariban a történeti temetőt az 1770-80-as években nyitották meg az ősi hadiút fölött a református és katolikus hívek számára. A temető az 1800-as évektől népesült be szív alakú sírkövekkel, melyeket a Kislődről és Városlődről Balatonudvariba elszármazott református magyarok kezdtek el állítani.
Hogy miért éppen szív alakúra faragták a köveket, nem lehet tudni. A szívek legendájának egyike szerint szerelmi bánat áll a háttérben. Egy balatonudvari halász szép lánya beleveszett a Balatonba, és szerelme, egy helyi kőmíves legény szív alakú sírkövet készített az emlékére. Ez annyira megtetszett a helyieknek, hogy a legény egyre-másra kapta a megbízásokat hasonló kövek faragására.
A sírkövek nagy részén már csak nehezen olvashatók a kőbe vésett feliratok.

fotó © Horváth László | Csodálatos Balaton
A településen ma is leggyakoribb nevek köszönnek vissza: Kerkápoly, Szilvási, Sörös, Hőbe.

fotó © Horváth László | Csodálatos Balaton
Eötvös Károly viszont így ír a sírkövekről A balatoni út vége című munkájában: “Volt Balatonudvariban valaha egy szegény ember, valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírköveket szív alakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás. Ez illik a holtakhoz is, az élőkhöz is.”
A balatonudvari szívtemető az ország négy védett temetőinek egyike.

fotó © Horváth Anetta | Csodálatos Balaton
Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!