A balatoni település egyik legrégebbi, ismert épülete az eredeti működés helyett turisztikai hasznosítást kap: pékmúzeumot, herbáriumot és az udvaron fűszerkertet alakítanak ki.

Azt homály fedi, hogy ki és mikor építette a gyenesdiási vízimalmot, de 1551-ben már biztosan őrölte a messze környékről odaszállított gabonát is. Malomkerekét az 1940-es évekig a János-forrás, illetve forráscsoport vize hajtotta.

HIRDETÉS

fotó © Csodálatos Balaton

Az akkori tulajdonosa, Osvald Gyula molnár alakította át robbanómotoros meghajtásúra. 1949-ben, az államosításkor azonban elvették tőle, és a malom, illetve berendezése pusztulni kezdett.

Az 1960-as évekig üresen álló épület egy ideig helytörténeti kiállításnak adott otthont, majd szolgálati lakásként funkcionált. Az akkori építkezések jelentős károkat okoztak az épületben, egyfajta kockaházzá alakították.

fotó © Csodálatos Balaton

A malom épülete 2014-ben került az önkormányzat tulajdonába, s rövid időn belül megújulva nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

A beruházást az önkormányzat 60 millió forintnyi pályázati összeggel, és 20 millió forint saját erővel valósítja meg.

Az épület múltját nem feledve a malomkerék továbbra is díszíti az épületet, melyet a János-forrás vize forgat majd.

fotó © Csodálatos Balaton

Első körben szükséges volt a János-forrás elvezetése, hogy hozzáférjenek az épülethez.

fotó © Csodálatos Balaton

Az épület belsejében a molnár- és pékmesterséget mutatják be.

Elkészült egy tíz tonna súlyú kemence is, melyet működés közben is meg lehet majd tekinteni.

fotó © Csodálatos Balaton

Ahogy a a Festeticsek korában is történt, a malom mellett különböző gyógy- és fűszernövényeket termelnek majd, és kialakítanak egy herbáriumot.

fotó © Csodálatos Balaton

A vízimalom Gyenesdiás egyik kis zsákutcájában található, közel az iható vizű János-forráshoz.

fotó © Csodálatos Balaton

Kapcsolódó

Az egykori gyenesdiási kőbánya fehér sziklafalai

A valamikor murvabánya óriási gödrét lassan visszahódítja a temészet, s közben óriási erejével meséssé alakítja.