A vászolyi Szent Jakab-forrás, amely a falu védőszentjéről kapta nevét

Balaton

2021. március 18. Halász Gabi Jónás Attila

Megosztás:

Védett ősbükköse a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képezi, a csörgedező patakok, a kis kőhidak, a szép házak pedig felejthetetlen hangulatot árasztanak.

Vászolyt egy 1082-ben íródott oklevél említi először, nevét valószínűleg Vazultól, Vászolytól kapta, aki Szent István unokatestvére volt. Az Árpád-korban szintén lakták, majd a török hódoltság idején elnéptelenedett. 1689-ben telepítették újra a falut környékbeli, főleg szőlőműveléssel foglalkozó magyarokkal, újra gyarapodni kezdett a település lélekszáma, az 1800-as években már majdnem elérte a 700 főt. A világháborúk derékba törték az évszázados fejlődést. Napjainkban az alig több mint kétszáz főt számláló Vászoly egyike a legszebb Balaton-felvidéki aprófalvaknak.

Egyik különlegessége a Szent Jakab kút a vászolyi Forrás-tónál.

Igazán nem is kútról van szó, hanem egy szépen kidolgozott forrásfőről, amelyen a Szent Jakab zarándokutat jelző kagyló motívum is szerepel. A kút a falu védőszentjének, Szent Jakabnak nevét viseli.

fotó © Jónás Attila | Csodálatos Balaton

A tó a falu északi felén fekszik, és a környező mészkőhegyek aljából kifakadó források vize táplálja. Vize szép tiszta, körülbelül fél méter mély, és halak, békák, mocsári teknősök és tőkés récék otthona. A tavon egy vízi színpad is helyet kapott, vele szemben a lankás domboldalon padok szolgálnak nézőtérként, de a kút mellett is vannak padok a pihenni vágyók számára.

fotó © Jónás Attila | Csodálatos Balaton

A tavacskánál áll a Táltos Fénypad, melyet 2008-ban állítottak Szent Jakab és Árpád-házi II. Endre király tiszteletére, aki állítólag maga is járt itt, és megáldotta a helyet és a forrás vizét.

A falun egyébként áthalad a magyarországi Szent Jakab-zarándokút bencés kolostorokat összekötő ága.
A Camino Benedictus a tihanyi bencés apátságtól indul, és mintegy 170 kilométer után ér a több mint 800 éves, gyönyörű, román kori lébényi Szent Jakab-templomhoz, amely régi korok zarándokútjainak is fontos állomása, megállóhelye volt.