Balatonalmádi egyik értéke, a parádés panorámát nyújtó Óvári messzelátó

Balaton

2021. január 21. Halász Gabi Györkő Zsombor

Megosztás:

Bár a messzelátó nem tartozik a legmagasabb építmények köz, mégis varázslatos kilátással ajándékozza meg a látogatókat.

Rálátni a városra, a Fűzfői-öbölre, a Papvásár-hegyre, a berhidai Jákó-hegyre, a kenesei magaspartra, a szemközti Sió völgyére és a távolabbi Külső-Somogy dombjaira.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Balaton

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Balaton

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Balaton

Balatonalmádi, a kevesebb mint 10 ezer lakosú város, már ősidők óta lakott hely volt. Írásos említése első alkalommal egy 1493-ban keletkezett, szőlő adás-vételéről szóló, latin nyelven írott oklevélben történt meg. A szőlőművelés – a kedvező földrajzi fekvés és éghajlat miatt – évszázadokon át, egészen az 1880-as évek közepén bekövetkezett filoxéra járvány pusztításáig a legjövedelmezőbb gazdasági ág, a megélhetés forrása volt a környéken.

Önálló települési rangot 1869-ben kapott, majd 1901-től lett hivatalos neve Balatonalmádi.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Balaton

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Balaton

Az Óvári messzelátó, melyet egykoron Wesselényi-kilátónak neveztek, az 1900-as években épült vörös homokkőből Balatonalmádi hajdani szőlőhegyén.

Többször kellett újjáépíteni, javítani: először az 1906-os megsemmisítő vihart követően a mellvédet, majd a II. világháború után, 1949-ben a felépítményt is helyreállították. Ekkor kapta a Wesselényi kilátó nevet. Régi fotók alapján 1991-ben a tetőzetét rekonstruálták, 2004-ben felújították, 2016-ban pedig cserélték a faszerkezetet.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Balaton

Nevét Dr. Óvári Ferenc ügyvédről, országgyűlési képviselőről kapta, aki nagyon sokat tett többek között a kilátó megépítéséért, és a vasúthálózat kiépítéséért is Balatonalmádiban.