Alcsabi templomrom Csabrendek
Csabrendek Alcsabi templomrom
Feltehetően a 13. században állították az egyhajós, valószínűleg egyenes szentélyzáródású keletelt templomot, melynek falaiból már csak a nyugati áll.
Csabrendek ősi település, már a kőkorszakban is éltek emberek a Csúcshegy lejtőjén. Később a kelták, majd a rómaiak lakták a vidéket, majd őket a pannon szlávok, később pedig a szlovének követték.
Csabrendek a középkorban három településrészből állt: Alcsab vagy Csabpuszta, Felcsab vagy Szentistváncsab és Rendek. Mind a három település saját templommal rendelkezett.
Csab elpusztult falu Csabrendek határában, attól keletre, a Csabi majorba vezető földút mentén. A középkorban a faluról elnevezett Csabi várjobbágy nemzetség, illetve az abból származó családok birtoka volt. A zalai várjobbágyok közül a XIII. században kiemelkedő Csabi nemzetség névadó falva. A középkorban mindig a nemzetségből származó Csabi és Basó családok birtoka.
Templomának titulusát nem ismerjük. Papját először a XIV. század eleji pápai tizedjegyzékek említik. Az 1464-ben említett Szent Márton kápolna valószínűleg e templom mellett állt. Csab plébániája az 1548-as pusztulás után 1550-ben betöltetlen volt. A valószínűleg egyenes szentélyzáródású, egyhajós, nagyméretű templom romjai a falu helyén húzódó sűrű bozótban ma is állnak, nyugati fala több méter magasságban.
