fotó © HAJOZAS.HU

HIRDETÉS

A vizet természetes közegnek tartjuk, tudat alatt keressük azt a nyugalmat, melyet az anyaméhben éreztünk, de sokszor elfelejtkezünk az alapvető intelmekről, pedig a víz a legapróbb hibára is büntet, nem kegyelmez – emelte ki Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke, akit a strandolás veszélyeiről kérdeztünk.

A vízimentés legnagyobb feladata, bármennyire furcsán hangzik is, a megelőzés – kezdte a beszélgetést Bagyó Sándor. Hiszen az emberek a strandra azért mennek, hogy jól érezzék magukat, kilépjenek a mindennapok mókuskerekéből, egy kicsit maguk mögött hagyják a szabályokat.

S hiába tornyosulnak a fürdőzők feje fölött a vihar felhők, hiába szól a strandi vízimentő, aki jogszabály szerint csak figyelmeztethet, hogy a partra kell menni, hiába van arra rendelet, hogy másodfokú viharjelzésnél nem szabad a vízbe menni, ha a strandolónak nincs az a józansága, az alapvető vízi ismerete, hogy kijöjjön a vízből.

Épp ezért tartom a legfontosabbnak a prevenciót. Hogy a gyermekeinket úgy neveljük fel, hogy tudják: a víz, amely lételemünk, el is veheti az életünket. Tudom, hogy ezek már közhelyeknek tűnő mondatok, de ha csak a tavalyi évet vesszük alapul, a nem kevés halálos vízi balesetnél az egyéni felelősség majdnem minden esetben felmerült.

A szülőknek meg kell tanítani néhány alapvetést a gyermekeiknek:

• Legyen a nem tudó, vagy nem biztonságosan úszó gyermek karján legalább karúszó.
• Sose bízzunk gyermeket gyermekre.
• Fontos, hogy tudja: egyedül nem mehet vízpartra, csak szülői vagy felnőtt kísérettel.
• Tanítsuk meg azt is, hogy csak kijelölt strandon, csak a kijelölt helyen mehet be a vízbe, és előtte mindig mossa le magát, szoktassa a testét a víz hőmérsékletéhez.
• Fürödjünk együtt, magyarázzuk el, hogy mit jelent a mély vizet jelentő bójasor, hogy miért nem dobálunk iszappal.
• Ha bérlünk bármilyen vízi strandeszközt, fontos, hogy előtte tájékozódjunk annak jellemzőiről, veszélyeiről.
• A szülői felelősség kulcsfontosságú!

És ami nagyon lényeges: amikor a strandon vagyunk, ne csak saját gyermekünkre legyünk figyelemmel, hanem a közvetlen környezetünkre is.

Hiszen a baj sokszor észrevétlenül következik be, nem a filmekben látható kapálódzás és kiabálás mutatja, ha valaki fuldoklik. Többnyire egy csendes folyamat, hiszen a fuldokló szája hol a vízfelszín felett, hol alatta van. Legfeljebb kapkodni tudja a levegőt, de mivel nincs tartósan a víz felett, így nem tud megfelelően be- és kilélegezni és segítséget hívni.

Ne legyünk restek! Amíg a saját testi épségünket nem veszélyeztetjük lépjünk a tettek mezejére, közben kérjünk hangosan segítséget. Jelezzünk, azzal nem hibázhatunk! – hangsúlyozta Bagyó Sándor