A Szentlélekről elnevezett uzsahegyi pálos monos­tor a mai Lesenceistvánd melletti egykori Uzsa község határában emelték a 14. század első felében.

Az Uzsai család tagjai között feltételezhetjük a kolostor alapítóit, első kegyurait is. A kolostor okleveles említését az 1333-as pápai tizedjegyzékből ismerjük, tehát az alapítás ez előtt történhetett. Az épület mérete, elren­dezése viszont sokkal korábbi telepítésre nem vall, így az alapítás és építés ideje az 1320-1333. közötti idő­re tehető.

Későbbi történetéről semmilyen adat nem ismert. 1455-ben elnéptelenedett, majd – hasonlóan a tálodi kolostorhoz – ferencesek vették át. 1520 körül már elnéptelenedtek a bada­csonyi, a kőkúti és a vállusi pálos kolostorok, az uzsaszentlélekiben és a tálodiban meg ferencesek éltek.

A kolostor templomának hajójában és a hozzá északról csatlakozó két melléképületben a még álló falak koronáját helyi bazaltból visszafalazták a 20-90 cm-nyi sérült rész visszabontása után. A falsíkok kifugázása után a kihullott köveket pótolták, a kipergett habarcsot lélegző habarccsal helyettesítették. A kőművesmunka során a templom északi hajófalának koronájában néhány négyzetcentiméternyi vakolatdarab került elő, rajta gótikus betű töredékével. A lelet tanúsítja, hogy a falcsonkjaiban megmaradt templom egykor egy korábbi templom átépítésével vagy más épületek anyagának felhasználásával épült.

A templomnak ma már csak az alapfalai láthatóak, apszisának északi fala kb. 4-5 méter magas. Egyhajós, a hajónál keskenyebb, nyújtott poligonális apszisú volt, a poligon sarkain támpillérek nélkül. Az apszis poligonja kvadrikus szerkesztésű, a nyolcszög három oldalával zárul, talán boltozatos volt. A hajó déli oldalához két helyiség csatlakozott, valószínűleg bejárati csarnok és ossarium volt, valószínű már a ferencesek idejéből. A templomhoz északról csatlakozott a kolostor. Ebből két részlet maradt meg, mindkettőben egy-egy nyílással, valamint egy kevés alapfal-maradvány a nyugati oldalon. Az egyik nyílás boltozott, ez az udvar és templom közötti keresztfolyosót kötötte össze a sekrestyével.

2001-ben a tereprendezés során a szentély északkeleti támpillérje mellől előkerült a 2000-ben megtalált küszöbkő-töredék kiegészítő darabja. A szentély délkeleti pillérének közelében egy falcsonkot figyeltek meg, mellette padlótégla-, valamint kályhacsempe töredékek kerültek elő. További kutatást igényel annak megállapítása, hogy itt helyiség volt-e vagy egy másik helyiség bontásának törmelékét találták meg.